MOSZ: feszültséget generál a tervezett támogatáselvonás

A szervezet elnöke szerint a nehéz éveket is túlélő gazdaságok kapják a legnagyobb pofont.

Nagy Tamás hozzátette: a területalapú támogatás – 150 ezer euró feletti – elvonása főként azokat a gazdaságokat lehetetleníti el, amelyek végigcsinálták a rendszerváltás utáni nehéz éveket, stabilizálódtak és még most is gazdálkodnak. Emellett munkát adnak a településükön és a környéken élőknek a legális fehér gazdaságban, valamint a földbérleti díjakból jövedelmet biztosítanak a kárpótlási folyamatban érintett több tízezer embernek.

Emlékeztetett: a szóban forgó gazdaságoknak a bevételei nem ellensúlyozzák a tervezett elvonásokat. A rendelet alkotói és az érintettek között koncepcionális különbség van a magyar mezőgazdaság további fejlődési irányát tekintve – mondta.

A tájékoztatón az 1200 hektár felett gazdálkodókat érintő forráselvonás hatásairól Rácz László, a Prügyi Mezőgazdasági Zrt. elnök-igazgatója többek között azt mondta: az általa képviselt cégnek, amely 2326 hektáron gazdálkodik, és ezt a területet 2627 embertől béri, évente 120 millió forint veszteséget okoz a földalapú támogatási forrás tervezett elvonása.

Pataki László, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség elnöke az elvonás munkanélküliséget növelő hatásait emelte ki. Jelezte, hogy az encsi térségben – ahol az ő gazdasága működik – átlagosan 30 százalékos a munkanélküliség, de van olyan település is a megyében, ahol ez 100 százalékos.

Nagy Tamás annak a véleményének adott hangot, hogy a mostani tervezett intézkedés nem az oligarchákat érinti, hanem azokat a gazdálkodókat, amelyek a vidék eltartó képességéhez jelentősen hozzájárulnak.

Kegyelemdöféssel ér fel az elmaradott északi megyék falvainak a kormány területalapú támogatásokat érintő döntése – mutatott rá kedden a Magyar Nemzet megkeresésére Horváth Gábor. Az elmaradott térségek falvai és az ott élők lesznek a legnagyobb vesztesei annak, hogy a kormány bizonyos hektár felett megvonja az agrártámogatásokat – közölte a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára.

Horváth Gábor szerint ezeken a területeken az átlagnál rosszabb földminőségen kénytelenek gazdálkodni a termelők. Nagy részük jelentős állatállományt tart fenn, és csak a növény- és állattenyésztés együttes biztosításával képesek – szolid jövedelem mellett – működtetni gazdaságukat. Kiemelte, ezekben a falvakban szinte kizárólag ők az egyedüli legális foglalkoztatók. Ezekben a térségekben nagyon kedvezőtlenek a foglalkoztatási és szociológiai mutatók, ezért a települések népességmegtartó erejére is csapást mér a támogatások elvonása.

A nagyüzemi tőkés társaságok továbbra is talpon tudnak maradni, nem viszi őket csődbe az a kormánydöntés, hogy az 1200 hektár feletti területtel rendelkező gazdálkodók az 1200 hektár feletti terület után nem kapják meg az alap földalapú támogatást – mondta az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke. Font Sándor így reagált Nagy Tamás sajtótájékoztatóján elhangzottakra. A bizottsági elnök hozzátette: „nagyon sajnáljuk, hogy a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) is beállt a baloldali szervezetek sorába, és félelemkeltéssel, riogatással próbálja meg saját érdekeit megvédeni”.

Emlékeztetett: a MOSZ Magyarországon a legnagyobb területű birtokokkal rendelkező tőkés társaságok érdekképviselete. A mezőgazdasági támogatások átalakítása ezen társaságok 1200 hektár feletti területét érinti igen érzékenyen. Főként azokat, akik a későbbiekben sem hajlandóak állattenyésztéssel foglalkozni.

Hozzátette: „többször jeleztük, hogy az 1200 hektár feletti területtel rendelkező gazdálkodók az 1200 hektár feletti területre vonatkozólag nem kapják meg az alap földalapú támogatást, csak a kiegészítő támogatást”. Az így felszabaduló pénzt, mintegy 20 milliárd forintot pedig az állattartással foglalkozók és a nagy kézi munkaigényű ágazatok – például a zöldség és gyümölcstermelők – kapják meg.

Nem igaz az az állítás – mondta a fideszes szakpolitikus –, hogy az említett nagyüzemi tőkés társaságok a vidék eltartó képességét fokozták, sőt egyedüliként ők valósították meg. Ellenkezőleg, pontosan ők azok, akik ellehetetlenítették a vidéken élő gazdálkodókat, hiszen sok település határában ezek a cégek bérlik az összes területet. Ezzel elveszik a lehetőséget a kisebb egyéni és családi gazdaságok elől – mutatott rá Font Sándor.