Csehország óriási nyereség a Patrióták számára

Alapjaiban írhatja át az európai erőviszonyokat, ha jól sikerül Andrej Babis kormányalakítása – hívta fel a figyelmet Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. A szakértő szerint Csehország is ki akar maradni a háborús pszichózisból.

Andrej Babis Fotó: Anadolu via AFP

Petr Pavel cseh államfő a hét elején hivatalosan is megbízta Andrej Babist a kormányalakítási tárgyalások lefolytatásával. Hogy mekkora jelentősége van Csehország leendő új kormányának Európa és a közép-európai régió szempontjából, arról Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője beszélt a Magyar Nemzetnek.

Csehország államfője, Petr Pavel megbízta Andrej Babist a kormányalakítási tárgyalások lefolytatásával (Fotó: AFP)

Amennyiben sikerrel zárul Andrej Babis kormányalakítása – és erre jelenleg nagyon jó esély van –, úgy ez alapjaiban véve írja át az európai erőviszonyokat

– vélekedett Dornfeld László.

Egy meg egy néha nem egyszerűen kettő, ezt biztosan elmondhatjuk. Ezentúl minden Európai Tanács ülésen két (jobb esetben rögtön három!) megingathatatlan patrióta vezető lesz ott, így a továbbiakban az a stratégia, hogy Magyarországot megkerülik, már nem lesz használható

– mutatott rá a szakértő, hozzátéve, hogy egyetlen „akadékoskodó” tagállam figyelmen kívül hagyását még meg lehet magyarázni, de kettőt már nagyon nehéz lesz. Szlovákiát eddig különalkukkal le tudták szerelni, de ha formálissá válik az új együttműködés, ez is megnehezül.

Igazi »game changer« pillanat ez

– szögezte le Dornfeld László.

Csehország óriási nyereség a Patrióták számára, ráadásul erősíti a kelet-közép-európai országok súlyát is az EU-n belül. Pláne, ha ez az együttműködés hivatalosan kiegészül Fico szlovák miniszterelnökkel is.

Nem véletlenül mozgatott meg minden szálat Brüsszel az elmúlt években, hogy szétverje a V4-együttműködést, Lengyelországban Donald Tuskék segítségével, míg nálunk Magyar Péterék kapták ezt a feladatot. Brüsszelben ugyanis nagyon tartanak egy sikeres regionális együttműködéstől, az ugyanis a föderális törekvéseik útjában állna

– magyarázta a szakértő.

Magyarország hangja jelentősen megnő az uniós intézményekben, így jóval nehezebb lesz a háborúpárti erők dolga. Brüsszel jelenleg azon dolgozik, hogy legkésőbb 2030-ra hadigazdaságra állítsa át az európai országokat, és felkészítse őket a közvetlen háborúra Oroszország ellen. Ehhez a tervhez asszisztál a Tisza Párt is, amely az egyik leginkább háborúpárti frakció, az Európai Néppárt tagja

– emelte ki Dornfeld László.

Ezzel szemben Babis egyértelművé tette, hogy ebből a háborús pszichózisból ők sem kérnek, ahogy egyébként a migránsokból és az Európai Egyesült Államokból sem. A jó regionális együttműködés gazdasági szempontjai sem elhanyagolható: térségünk gazdaságai folyamatos fejlődésben vannak, míg Nyugat-Európa legfontosabb országai folyamatosan csúsznak le

– hangsúlyozta.

Csehországnak sem érdeke a teljes leválás az orosz energiahordozókról

Ami az energiapolitika kérdését illeti, a szakértő szerint Csehország hivatalosan levált már az orosz energiahordozókról, de ez valójában csak egy jól hangzó szemfényvesztés. Sok más országhoz hasonlóan Csehország is jelentős mennyiségben vásárol kőolajszármazékokat a magyar Moltól, ez pedig jelentős részben továbbra is orosz olajból készül.

Csehország új kormányának így aligha lesz érdeke idő előtt támogatni a teljes orosz leválást, hiszen az az egész térség energiabiztonságát veszélyeztetné. A térség destabilizálásának módja lehet tehát az orosz energiahordozók gyors kivezetése, amely óriási ellátási válságot idézne elő. Ennek fényében aligha véletlen, hogy a Tisza Párt beállt e mögé az őrült ötlet mögé

– szögezte le Dornfeld László.

Nem véletlenül látunk egyre több háborúellenes kormányt Európában. Az emberek egyszerűen belefáradtak a háborúba.

Gyors győzelmet, Oroszország összeomlását ígérték nekik. Ehelyett egy lassan őrlő, véres anyagháborúvá vált az összecsapás Oroszországban. Bár a nyugati sajtó igyekszik bemutatni, hogy ezzel milyen rosszul jártak az oroszok, valójában Európa talán még rosszabbul járt. Az emberek a mindennapjaikon érzik a háború gazdasági hatásait, például az inflációban vagy a magas energiaárakban. Az EU immáron 180 milliárd eurót költött a háborúra, de a beígért katonai győzelem sehol

– húzta a lá a szakértő.

Nem véletlenül erősödnek mindenhol a békepárti hangok, amelyek az értelmetlen vérontás mihamarabbi lezárását követelik. Furcsamód ebben a kérdésben egyetértés van a patrióta jobboldal és a szélsőbal között, tehát azt sem lehet mondani, hogy egyetlen politikai erő kisajátította volna a békepártiságot. Sokkal inkább az látszik, hogy a fősodratú globalista erők nem veszik észre vagy figyelembe az emberek az akaratát a döntéshozatalnál, ez pedig egyre nagyobb elégedetlenséget szül

– tette hozzá.

Ma már kényszeredetten a konfliktus lezárásól beszél mindenki még Brüsszelben is, habár eközben mindent elkövetnek a békefolyamat szabotálására, és mindent megtesznek a háború további folytatásáért. Erre egyébként nem a közvélemény változása szorította rá őket, hanem Donald Trump elnök ismételt színre lépése, akit sehogy se tudtak beletolni a háborúpárti politikába – emlékeztetett Dornfeld László.

Eközben a belső ellenzék is egyre erősödik, szerveződnek a békepárti erők az EU-n belül is. Mivel a brüsszeli háborúpártiak két tűz közé kerülnek, egyre nő a patrióták mozgástere is a kérdésben. Nem véletlenül dolgoznak tehát azon, hogy a lengyel példa alapján Magyarországon is egy háborúpárti, globalista fordulat álljon be, amelyre kijelölt emberük Magyar Péter

– világított rá a szakértő.

Azzal kapcsolatban, hogy mit jelenthet ez a Brüsszellel szembeni kritikus politika a közép-európai régió stabilitására nézve, Dornfeld László elmondta, hogy véleménye szerint ez egyfajta összekovácsoló erőt jelent. A térségünk az elmúlt évszázad rossz emlékű történelmével terhelt, de egy közös ügy, amelyért együtt lehet küzdeni, a háttérbe szorítja ezeket a kérdéseket. Ez tehát lehetőséget teremt arra, hogy az egyes patrióta érzelmű kormányzatok összehangolják a politikájukat – magyarázta.

Nem furcsa, hogy a történelmi sérelmeket csak akkor emlegetik fel a helyi globalista ügynökök, amikor egy ilyen együttműködés a célegyenesbe kerül? Brüsszel helyi bábjai ugyanis mindent megtesznek, hogy ezt a patrióta szövetséget megakadályozzák. A szoros összefogásban működő Kelet-Közép-Európa ugyanis nemcsak politika, de idővel akár gazdasági kihívója is lehet a brüsszeli erőközpontnak (elsősorban Lengyelország visszatérésével)

– hívta fel a figyelmet a szakértő.

Dornfeld László szerint szinte borítékolható, hogy a regionális együttműködések fontossága felerősödik. Ennek számos oka van, például az, hogy a brüsszeli központi vezetés egyre több mindent akar megkaparintani, ám eközben nem képes az újonnan megszerzett területeket jól irányítani. A tagállamok részéről tehát természetes önvédelmi mechanizmus, hogy megpróbálnak ellenállni.

Ehhez persze olyan vezetők kellenek, akik nem lemondani akarnak »egy kis szuverenitásról«, hanem megőrizni azt

– összegzett az Alapjogokért Központ vezető elemzője.

Borítókép: Andrej Babis (Fotó: Anadolu/AFP)