Nagyot kell alakítani a következő fél évben, hogy megmaradjanak a hazai szőlőültetvények

Csak összehangolt védekezéssel lehet megállítani a szőlő aranyszínű sárgasága betegség terjedését – hangzott el az Országgyűlés illetékes albizottságának ülésén. Fontos lenne a hatásos növényvédő szerek használatának engedélyezése és a védekezéshez szükséges erőforrások növelése is.

Súlyos betegség fenyegeti a szőlőültetvényeket Fotó: MTI / Sóki Tamás

A munkacsoportban kidolgozott javaslataik szerint fel kell lépni a nem rendeltetésszerűen használt ültetvények tulajdonosai ellen, amire egyébként a jogszabály most s lehetőséget biztosít. Utóbb Tarpataki Tamás, az agrártárca helyettes államtitkára elmondta, hogy a 3,8 milliárd forintos rendkívüli forrás a nem művelt ültetvények felszámolását is szolgálja. Mindenképpen kooordinált védekezésre van szükség, és a hatóságot is jobban fel kell vértezni – jelenleg például nincs olyan eszközük, ami a helyszíni felderítésen az adott tábla helyrajzi számát meg tudná állapítani, pedig azzal rengeteg időt meg tudnának spórolni.

A kommunikáció és az ismeretterjesztés fontosságára hívta fel a figyelmet Járvás Mónika, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) főtitkárhelyettese is, aki szerint egyes borvidékeken először azt kellett tudatosítani a hegyközségi tagokban, hogy bizony, probléma van, annyira nem voltak tájékozottak a betegségről. A HNT szerint fontos lenne több hatásos növényvédő szer megjelenése a piacon, de az is, hogy ezek kis kiszerelésben is elérhetőek legyenek.

Szűcs Csaba, a Nemzeti Élelmiszerlánc-bztonsági Hivatal (Nébih) növényvédelmi igazgatója előadásában elmondta, hogy a fitoplazma őshonos nálunk is, és akkor vált veszélyessé, amikor megjelent az azt a szőlőről szőlőre terjesztő vektor, az amerikai szőlőkabóca. Az első pozitív mintát 2013 augusztusában azonosították, azóta pedig leginkább Zalában, illetve a Balaton két partján, Veszprém és Somogy vármegyében terjedt el a leginkább. A többi vármegyében még elszórtan van jelen – tette hozzá.

A szőlőtermelők panaszaira reagálva elmondta, hogy a Nébih egy laborautót is beállított a kapacitás növelésére, de a szokásos évi körülbelül 1200 helyett idén a múlt hétig már 2500 mintánál tartottak, ezért tapasztalható csúszás a vizsgálati eredmények kiadásában.