Nagy a dráma a szőlőültetvényeken, alapvető változás kell a pusztító kór megállításához

Az aranyszínű sárgaság mára a hazai szőlő- és borágazat egyik legsúlyosabb fenyegetésévé vált, ami nemcsak a magyar borászatot fenyegeti, hanem az ahhoz kötődő tájképet, kultúrát, gasztronómiát és turizmust is – hangzott el a fertőzés elleni küzdelem apropójából összehívott szakmai konferencián.

Súlyos betegség fenyegeti a szőlőültetvényeket Fotó: MTI / Sóki Tamás

Idén látványosan felgyorsult az amerikai szőlőkabóca által terjesztett aranyszínű sárgaság fitoplazma betegség terjedése, amely a szőlő teljes pusztulásához vezet – hangzott el egy zalai konferencián. Július közepéig a 22-ből már 15 hazai borvidékről jelentettek eseteket, a legsúlyosabb helyzet pedig Zalában van.

Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés állíthatja meg a fitoplazma terjedését Forrás: Wikipedia.org

A betegség elterjedésében szerepe van a szabályozásnak is. Legalábbis ez volt leszűrhető Zsolnai Balázs kertészmérnök, növényvédő szakember előadásából, aki elmondta, hogy a kabóca ugyan már 2006-ban megjelent az országban, de nem zárlati kártevő, ezért nem is tudtak védekezni ellene. Egészen 2013-ig nem volt itt a fitoplazma, addigra viszont az amerikai szőlőkabóca annyira elterjedt, aminek eredménye a mai helyzet. Ezért Zsolnai kérdésként vetette fel, hogy vajon ha az amerikai szőlőkabóca az egyetlen vektor, miért nem lehetett már korábban védekezni ellene?

Szabó Béla, a Zala Vármegyei Kormányhivatal agrárügyi főosztályának növény- és talajvédelmi osztályvezetője arról beszélt, hogy ha bejut a fitoplazma a szőlőbe, nem lehet meggyógyítani a növényt, hanem a tőkét gyökerestől kell kiemelni és megsemmisíteni. A fertőzött területeket és 100 méteres körzetüket is ellenőrzik, vagyis azaz idén már arra nincs kapacitásuk, hogy a teljes területet bejárják, 2025-ben ugyanis már annyira elterjedt a betegség.

A Zala vármegyei szőlőtermő terület a hivatalos nyilvántartás szerint mintegy ötezer hektár, ebből 2900 hektár fertőzött, vagyis a termőterület 64 százaléka. 

Az úgynevezett pufferterületeket, vagyis a fertőzött részek közvetlen szomszédságában fekvő területeket is számolva pedig már 93 százalék ez az arány.

A nagy problémát az elhagyott területek jelentik. Ez az osztályvezető szerint a szőlőtermő területként nyilvántartott ötezer hektár egyharmada. Mint mondta, az elhagyott területet nem szabad összekeverni az elhanyagolttal, előbbin ugyanis már évek óta nem történt semmi, már nem egyszerűen gazos, hanem az omladozó pincéből már az akácfa is kinőtt – érzékeltette a jellemző állapotokat. Ezenfelül vannak az elhanyagolt ültetvények, amelyet hivatalosan úgy határoznak meg, hogy az számít annak, amit az adott évben nem metszettek. Ha viszont akár csak egy metszés is volt, már nem minősül elhanyagoltnak, akkor sem, ha a sorközök tele vannak gazzal, és nem is permeteznek.

Az ilyen területeken pedig jól tud szaporodni az amerikai szőlőkabóca és a fitoplazma is, vagyis hiába permetezi valaki rendszeresen az ültetvényét, a szomszédból átjöhetnek a területére a kabócák, terjesztve a fitoplazmát.

A helyzet súlyosságát jól jelzik az idei számok is. Míg ugyanis 2013 és 2024 között mintegy 70 ezer tőkét kellett kivágatni, ami átszámolva 20 hektár szőlőterületet jelent, addig csak idén augusztus végéig 235 ezer tőkét kellett kivágásra ítélni – ez pedig már 65-70 hektárnyi szőlőterület, csak az idén.

Az elhanyagolt területek miatt a művelt ültetvényeken folyamatosan szükség van a permetezésre. Ennek fontosságát mutatja az is, hogy az idén kivágott 235 ezer tőkéből 170-180 ezer organikus vagy bio módon művelt volt.

A szőlő aranyszínű sárgaságát alaposabban vizsgáló szőlészek, borászok és hatósági szakértők szerint szakítani kell a permetezés eddigi gyakorlatával is. Eddig az volt a jellemző, hogy szüret előtt két héttel már nem volt növényvédő szeres kezelés a szőlőkben és a szüret után sem. Problémát jelent, hogy sok hatóanyagot az EU kivont, viszont a jelenleg használható szerek variálásával a vegetáció ideje alatt akár 15-ször is lehet védekezni – ami persze nem kis költségtöbbletet jelent. Segítséget jelent, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szükséghelyzeti engedélyt adott két újabb, az amerikai szőlőkabóca ellen bevethető rovarölő szer használatára. 

Az eddigi gyakorlat felülírását az is indokolja, hogy a kabóca egyedszáma augusztusban nagyon magas, szeptemberben rakják le a tojásaikat, vagyis a szüret utáni védekezés kiemelt fontosságú.

A borvidéki elnök szerint ez a betegség most már velünk lesz. Mint Tarsoly Róbert elmondta, kezdeményezésükre már március 25-én egyeztettek az Agrárminisztériummal, és itt a helyzet drámaiságának bemutatása mellett több rendszerszintű problémát is felvetettek. Például azt, hogy 

• a kormányhivatali növényvédelmi szervezetek kapacitás híján nem alkalmasak a helyzet kezelésére, 
• szervezett felderítésre lenne szükség, laborokkal, emberekkel, átfogó módon, és azt is felvetették, hogy 
• a 15 éve készült készenléti tervet aktualizálni kellene. 

Úgy vélik, a jelenlegi szankciókkal és lehetőségekkel nem érik el a célt. Augusztus végén látták, hogy valami megindult, és kaptak ígéretet a segítségre. Azóta egyébként a tárca közölte is, hogy cselekvési tervet fogadott el a kormány az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre, és 3,8 milliárd forintot különített el erre.

Tarsoly arról is beszélt, hogy a hatósági segítségen kívül a termelői hozzáállás változására is szükség van, mert jelenleg az is előfordul, hogy nem jelentik be, ha az aranyszínű sárgaság tüneteit észlelik, sőt arra is volt példa, hogy a hatóság által festékkel megjelölt tőkéről drótkefével sikálták le a jelölést.