A bíróságnak másodfokon is arról kell döntenie, hogy tisztességesek-e a magyar állam ellen pert indító pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítást – például kamat-, költség- vagy díjemelést – lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben. A Fővárosi Törvényszék eddig első fokon összesen 67 ítéletet hozott, ebből 64 felperesi keresetet utasítottak el teljesen, 3 esetben – az UCB Ingatlanhitel Zrt., a Magyar Cetelem Bank Zrt. és a K&H ügyében – részben helyt adtak neki.
Az Alkotmánybírósághoz fordul a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a Porsche Bank Zrt. perében, amelyet egyben az Ab határozatáig felfüggeszt – jelentette be az ügyben eljáró bíró a keddi tárgyaláson. A végzés indoklásában a bíró kifejtette: azért fordul az Ab-hoz, mert álláspontja szerint az első devizahiteles-törvény (2014. évi XXXVIII. törvény) több ponton sérti az alaptörvényt, így például a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot, valamint veszélyezteti a jogbiztonság elvét.
A Fővárosi Ítélőtábla október 28-ára halasztotta a másodfokú ítélet kihirdetését a Summit Pénzügyi Zrt. által indított perben. A Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a felperes pénzügyi intézmény keresetét, az ítélet ellen a hitelintézet fellebbezett. Ebben első helyen az elsőfokú ítélet módosítását, második helyen pedig hatályon kívül helyezését kérte. Mindkét esetben kérte továbbá azt, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve kérjen előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól. Az ítélőtábla a keddi tárgyaláson nem hozott végzést a két utóbbi kérelemről.
Október 29-ére halasztotta a másodfokú ítélet kihirdetését a Fővárosi Ítélőtábla az Erste Lakáslízing Zrt. perében. A Fővárosi Törvényszék szeptember 16-án kihirdetett elsőfokú ítéletében elutasította a felperes keresetét, a társaság annak megállapítását kérte, hogy az általa 2004. május 1. és 2014. július 19. között alkalmazott üzletszabályzatok, általános szerződési feltételek egyoldalú szerződésmódosítást biztosító kikötései tisztességesek és érvényesek voltak. A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a szerződéses kikötések nem feleltek meg az átláthatóság elvének, a ténylegesség és arányosság elvének, a tételesség elvének és a szimmetria elvének sem, így nem feleltek meg a tisztességesség kritériumainak.
