Az elsőfokú bíróság mindkét pénzügyi intézmény keresetét elutasította a szeptemberben megtartott tárgyalásokon. A bíróságnak másodfokon is arról kell döntenie, hogy tisztességesek-e a magyar állam ellen pert indító pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítást – például kamat-, költség- vagy díjemelést – lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.
A Fővárosi Törvényszék eddig első fokon összesen 67 ítéletet hozott, ebből 64 felperesi keresetet utasítottak el teljesen, három esetben – az UCB Ingatlanhitel Zrt., a Magyar Cetelem Bank Zrt. és a K&H ügyében – részben helyt adtak annak.
A szeptember 29-én indult másodfokú eljárásokban eddig két ítélet született a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalásain: a Sopron Bank Burgenland Zrt. és a Pannon Takarék Bank ügyében helybenhagyták az elsőfokú bíróság ítéletét, ennek értelmében a pénzintézetek szerződéses feltételei tisztességtelenek.
Az Ab kedden kezdte tárgyalni a bírói indítványokat, a törvényszékről érkezőket egyesítve. Bitskey Botond, az Ab főtitkára az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a határozat meghozatalához várhatóan több ülésre lesz szükség. A testületnek 90 napja van határozata meghozatalára. Az Alkotmánybírósághoz forduló bírák egyebek között azt kifogásolták, hogy a devizahiteles-törvény sérti a visszaható hatály tilalmát, a jogbiztonság, a normavilágosság követelményét és szükségtelenül korlátozza az eljárással kapcsolatos jogokat.
Október 29-ére halasztotta az ítélet kihirdetését a Santander Consumer Finance Pénzügyi Zrt. perében a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla szerdán. A Fővárosi Törvényszék szeptember 17-én kihirdetett elsőfokú ítéletében elutasította a felperes Santander Consumer Finance keresetét a magyar állam ellen indított perben.
A felperes pénzintézet fellebbezésében kérte a per tárgyalásának felfüggesztését és azt, hogy az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzenek azért, mert szerinte a devizahiteles törvény az uniós jogba ütközik. Egyidejűleg indítványozta, hogy bíróság a törvény alaptörvénybe és nemzetközi szerződésbe ütközése miatt forduljon az Alkotmánybírósághoz is.