A monetáris tanács az április 21-i ülésén a várakozásoknak megfelelően ismét 15 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, amely így újabb történelmi mélypontra, 1,80 százalékra csökkent.
Az áprilisi döntés után a testület jelezte: az óvatos kamatcsökkentés mindaddig folytatódhat, amíg az a középtávú inflációs cél elérését támogatja.
Az ülésről kiadott közlemény szerint a testület úgy ítéli meg, hogy előrejelzéseik feltételeinek teljesülése mellett „az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója az irányadó ráta csökkentése és a tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat”. Megjegyezték azt is, hogy a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.
A Portfolio.hu által megkérdezett elemzők szinte egybehangzóan arra számítanak, hogy a jegybank újabb 15 bázispontos csökkentéssel 1,65 százalékra mérsékli az irányadó rátát kedden. Kilencből mindössze egy elemző vár 10 bázispontos vágást. A konszenzus szerint a következő hónapban 1,5 százaléknál véget érhet a lazítási ciklus.
Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora az M1 műsorában úgy vélekedett, hogy további 10 és 20 bázispont között csökkentheti az 1,8 százalékos jegybanki alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén az MNB. Ez a magyar gazdaság által produkált kedvező makroadatoknak köszönhető, amelynek nyomán a nemzetközi hitelminősítők egyre biztatóbban ítélik meg a magyar gazdaság kilátásait – közölte. Hozzátette, hogy legutóbb a Fitch Ratings változtatta stabilról pozitívra a prognózisát, de korábban kedvezően értékelte a magyar gazdasági folyamatokat a Morgan Stanley, a Forbes magazin és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is.
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években a negyedére csökkent a jegybanki alapkamat, ami azt jelenti, hogy egyre olcsóbban juthatnak hitelhez a kereskedelmi bankoktól az állampolgárok, illetve mind olcsóbbá válik a magyar állam finanszírozása, ugyanis a jegybanki alapkamat csökkenése kihat az állampapír-piaci hozamokra is – fűzte hozzá.
