Röszke ma: a 200 ezres migrációs nyomásból 1700 intézkedés maradt

2022-es rekordévben közel 200 ezer esetben kellett intézkedniük a hatóságoknak a déli határnál, idén azonban öt hónap alatt mindössze 1700 alkalommal. A Magyar Nemzet Röszkén járt, ahol Baukó Levente rendőr ezredes, a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság Határrendészeti Szolgálatának vezetője beszélt a migrációs nyomás visszaeséséről, az embercsempészek erőszakos módszereiről, valamint arról, hogyan működik ma Magyarország déli határvédelme.

Fotó: Polyák Attila

Lyukakat vágtak a kerítésen

A déli határ védelmének egyik legfontosabb eleme a műszaki határzár. A kerítés azonban nem egyszerűen egy passzív akadály, hanem egy olyan rendszer része, amely időt biztosít a rendőröknek a beavatkozásra.

Az elmúlt években az illegális határátlépők számos módszerrel próbálták leküzdeni ezt az akadályt. Az egyik leggyakoribb módszer az volt, hogy különböző szerszámokkal – például erővágókkal – lyukakat vágtak a kerítésbe, majd ezen keresztül próbáltak Magyarország területére jutni. Máskor létrákat használtak, hogy egyszerűen átmásszanak a határzáron.

Fotó: Polyák Attila

A rendőrség folyamatosan reagált ezekre az új kihívásokra. A kerítést megerősítették, acélvas elemeket szereltek rá, valamint magasabbá és szélesebbé tették. A tetejére úgynevezett hattyúnyak-elemek kerültek, amelyek jelentősen megnehezítik az átmászást.

A cél nem pusztán az, hogy fizikailag megállítsák az illegális határátlépőket, hanem hogy elegendő időt biztosítsanak a járőröknek a helyszínre érkezéshez.

Az embercsempészek háborúja

A migrációs nyomás legerősebb éveiben azonban nemcsak a kerítés jelentett kihívást. Baukó Levente elmondta, hogy 2021-től kezdve új jelenséggel szembesültek:

 a tiltott határátlépéseket egyre gyakrabban kísérte erőszak. 

Fontos ugyanakkor, hogy ezt jellemzően nem a migránsok követték el, hanem az őket segítő embercsempészek.

Az embercsempészet ma is szervezett, nemzetközi bűnözői tevékenység. Az ezredes elmondása szerint a hálózatok a kiinduló országoktól egészen a nyugat-európai célállomásokig megszervezik az útvonalakat, és pontos munkamegosztás alapján működnek. Vannak, akik a határig kísérik a migránsokat, mások az átvágott kerítésnél segítik őket, míg külön emberek feladata a Magyarországra jutott személyek elszállítása.

Fotó: Polyák Attila

A rendőröket rendszeresen támadták. Kövekkel, faágakkal, földdarabokkal dobálták őket, de olyan esetek is előfordultak, amikor csúzliból kilőtt üveggolyókkal vették célba az egyenruhásokat. Máskor a határzár elemeit bontották le és azokat hajították a járőrök felé.

A támadások következményei sem maradtak el. Volt olyan év, amikor több mint negyven rendőr sérült meg szolgálat közben. Bár a sérülések többsége könnyebb volt, a szolgálati járművekben százszámra keletkeztek károk. Az embercsempészek célja sokszor az volt, hogy késleltessék a rendőri reagálást és megnehezítsék a járőrök mozgását.

Gyorsan helyreállítják a kerítést

A politikusok részéről  gyakran előkerül a kérdés, hogy milyen gyakran rongálják meg a kerítést, és mennyi idő alatt állítják helyre. A válasz egyértelmű az ezredes elmondása szerint: rendkívül gyorsan. Amint a rendőrök sérülést észlelnek a határzáron, azonnal jelzést küldenek a karbantartásért felelős szervezetnek. A javításokat a büntetés-végrehajtás végzi, és a helyreállítás rövid időn belül megtörténik. A rendszer folyamatos készenlétben működik, így a kerítésen nem maradnak hosszabb ideig sérült szakaszok.

A helyreállítás során minden esetben az eredeti elemeket használják. Az átvágott acélhálót acélhálóval, a megrongált NATO-drótot NATO-dróttal pótolják, hogy a határzár visszanyerje eredeti védelmi képességét

– jelentette ki Baukó Levente.

A fordulat kulcsa: együttműködés Szerbiával

A migrációs nyomás visszaesésének egyik legfontosabb oka a szerb hatóságokkal kialakított még szorosabb együttműködés volt.

A rendőr ezredes emlékeztetett arra, hogy 2022-ben a szerb oldalon súlyos közbiztonsági problémák alakultak ki. Az embercsempész-szervezetek gyakorlatilag felosztották egymás között a határszakaszokat, a rivális csoportok között rendszeresek voltak a fegyveres összecsapások, sőt halálos áldozatokat követelő leszámolások is történtek.

Erre válaszul a szerb hatóságok jelentősen növelték jelenlétüket a térségben, és a magyar szervekkel szoros együttműködésben léptek fel az embercsempész-hálózatokkal szemben. Az intézkedések eredménye ma már a statisztikákban is jól látható.

Továbbra is Európa felé tartanak

A migráció azonban nem szűnt meg. A rendőrség tapasztalatai szerint ma is elsősorban szír és afgán állampolgárok próbálnak a magyar határon keresztül az Európai Unió területére jutni. Bár más közel-keleti és távol-keleti országok állampolgárai is feltűnnek a határnál, a két nemzetiség továbbra is meghatározó.

A célpont pedig változatlan: a legtöbben nem Magyarországon akarnak maradni, hanem Nyugat-Európa felé veszik az irányt. A magyar határ ezért nem csupán Magyarország, 

hanem egyben az Európai Unió egyik legfontosabb külső védvonalát is jelenti.

A röszkei határnál ma már nincs akkora nyomás, mint néhány éve. A csend azonban csalóka lehet. A kerítés, a kamerarendszer, a hőkamerák, a rendőrök és a határvadászok folyamatos jelenléte azt üzeni: a déli határ védelme továbbra is stratégiai kérdés Magyarország számára. A tapasztalatok szerint ugyanis a migrációs útvonalak gyorsan változhatnak, és ami ma nyugodtnak tűnik, az holnap ismét komoly kihívássá válhat.

Borítókép: A röszkei határkerítés (ideiglenes műszaki határzár) a magyar-szerb határon (Fotó: Polyák Attila)