Magyar Péternek most nem érdeke, hogy erős köztársasági elnöke legyen Magyarországnak

Az Origónak nyilatkozó elemző szerint a valódi fordulópontot nem a választás módja, hanem a köztársasági elnök jogkörei jelentenék.

Magyar Péterék vállalásainak teljesítését a lakosság a bőrén is megérezheti. Ne meg a pénztárcáján Fotó: Németh András Péter

Az elnök jogköre a lényeg

A politológus szerint a valódi fordulópontot nem a választás módja, hanem a köztársasági elnök jogkörei jelentenék. – A parlamentáris rendszerben a végrehajtó hatalom a kormány kezében van, míg a félprezidenciális rendszerben annak egy része az államfőhöz kerül – magyarázta. J

elenleg a magyar köztársasági elnök döntéseinek jelentős része miniszteri vagy miniszterelnöki ellenjegyzéshez kötött, vétójoga korlátozott, a honvédség főparancsnokaként betöltött szerepe pedig elsősorban szimbolikus.

 A végrehajtó hatalmat a kormány és annak vezetője, a miniszterelnök gyakorolja.

Ez csak akkor változna meg érdemben, ha az államfő önálló végrehajtó hatásköröket kapna.

 – Ilyen lenne például, ha megszűnne az ellenjegyzési kötelezettség bizonyos ügyekben, ha a köztársasági elnök önálló döntési jogot kapna olyan területeken, amelyek jelenleg a kormányhoz tartoznak, vagy ha jelentősen megerősödne a vétójoga és nagyobb mozgástere lenne a parlament feloszlatásában – sorolta Kovács János. 

A szakértő mindezek fényében azonban rámutatott arra, 

egyetlen stabil parlamenti többséggel rendelkező kormánynak sem feltétlenül áll érdekében egy túl erős köztársasági elnöki intézmény létrehozása.

A politológus úgy véli, ha a közvetlen választás mellé valóban jelentős végrehajtó jogosítványok is társulnának, azzal a kormány saját döntési szabadságát korlátozná. Sokkal valószínűbbnek tartja azt a forgatókönyvet, hogy egy esetleges alkotmányozás során ugyan bevezethetik a közvetlen államfő-választást, de az államfő jogkörei legfeljebb mérsékelt mértékben változnának.

 Ezért nem számítok olyan mélységű alkotmányos reformra, amely alapján már azt lehetne mondani, hogy Magyarország félprezidenciális rendszerre tért át

 – jegyezte meg.

Baka Andrást még a parlament tiszás többsége választja meg

Ismert, kedden, az Országgyűlés rendkívüli ülésén megválasztják Magyarország új köztársasági elnökét. Az államfő megválasztását hosszú politikai és alkotmányos vita előzte meg: Magyar Péter már a választási kampányban azt ígérte, hogy eltávolítja Sulyok Tamást, mert álláspontja szerint a volt államfő a Fidesz érdekeit képviselte, és nem tudta megtestesíteni a nemzet egységét. 

A Fidesz kezdettől fogva alkotmányellenesnek és a jogállamiságot sértő lépésnek nevezte Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését. Ennek ellenére július 13-án az Országgyűlés tiszás többsége elfogadta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely megszüntette a köztársasági elnök megbízatását.

Az átmeneti időszakban az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes gyakorolja az államfői jogköröket, kedden pedig már az új köztársasági elnökről dönt a parlament. 

A Tisza Párt – mint azt frakciójuk szombaton bejelentette – Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli

, a Mi Hazánk Tóth Máté energiajogászt. A Fidesz és a KDNP illegitimnek tartja az eljárást, ezért bojkottálja a jelöltállítást. A parlamenti erőviszonyok alapján ugyanakkor gyakorlatilag biztosra vehető, hogy a Magyar Péter jelöltje kapja meg a szükséges kétharmados támogatást. 

Átmeneti lesz az új államfő

Fontos emlékeztetni ugyanakkor, hogy a kedden megválasztott államfő csak átmeneti köztársasági elnök lesz. 

Az Alaptörvény 17. módosítása értelmében megbízatása az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tart. Magyar Péter a júliusi Reddit-kérdezz-felelek során egyértelművé tette, hogy támogatja a köztársasági elnök közvetlen, nép általi megválasztását.