Szélcsend után négyezer új megawatt

Jelentős fordulatot hozhat a megújulók piacán a kormány azon terve, amely szerint 2030-ig megtízszerezné a hazai szélerőművi kapacitást. Augusztus végén már jön az első pályázat, addig viszont fel kell oldani a 2016-ban elfogadott korlátozó szabályozásokat, amelyek között a legfontosabb a tájképi és zajvédelmi szempontokat védő regula.

Fotó: 36208281361

Merészebb számok is napvilágot láttak

Arról, hogy mekkora volna Magyarország optimális szélerőművi beépítettsége, legalább másfél évtizede tart a szakmai és politikai vita. Egyik támpontul a Regionális Energetikai Kutatóközpont (REKK) és az osztrák AIT közös, 2023-ban publikált elemzését idézhetjük. Ebben azt írják, hogy a gazdaságosan kiaknázható lehetőségeket tekintve mintegy 16 GW szélerőművi kapacitás épülhetne ki piaci alapon, vagyis támogatás nélkül is versenyképes módon üzemeltetve. A legjobb adottságok az Észak-Dunántúlon találhatók, ahol korábban a ma is működő szélerőműparkok többsége felépült. A 16 GW éppen tizenhatszorosa annak az egy GW-nak, amely a korábbi magyar energiastratégiákban 2030-as célként szerepelt.

Megújulót, de nem minden áron

Kérdés, milyen okokkal magyarázható a beruházások 2016-os megtorpanása. Abban az évben fogadta el a kormány azt a rendeletmódosítást, amely alapján szélerőművet és szélerőműparkot tilossá vált elhelyezni beépítésre szánt területen, illetve annak határától számított 12 kilométeren belül.

A védősáv elsődleges indoka a településrendezési és környezetvédelmi, lakosságvédelmi, tájképi, településképi és zajvédelmi szempontok érvényesítése volt.

A szakmai viták fő ellenérve pedig úgy szólt, hogy a 12 kilométeres védőtávolság nemzetközi összevetésben szigorú, Európában jellemzően inkább néhány száz méter és egy–két kilométer között mozog. Magyarország településszerkezete mellett gyakorlatilag megszűnt a lehetőség új szélerőművek telepítésére. Később műszaki előírásokkal és azzal, hogy nulla megawattban határozta meg a hatóság a szélerőművek építésére kiadható engedélyt, pont került a szigorítás végére. A Tisza-kormánynak most ezeket a jogszabályokat kell módosítani augusztus végéig ahhoz, hogy sikeres legyen a kiírandó pályázat. Érdekes kérdés lesz, hogy vajon mekkora beruházói érdeklődés mutatkozik a pályázatok iránt, és hogy sikerül-e megtalálni az egyensúlyt az energiapolitikai célok és a helyi közösségek szempontjai között.

Inkább rugalmasságra lenne szükség

De az is felmerül, hogy még ha lehetséges és gazdaságos is a kutatások szerint, vajon elbír-e a rendszer ilyen mennyiségű megújuló kapacitást. Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője szerint Magyarországnak kevesebb új szélerőműre és több szabályozható kapacitásra lenne szüksége.

A négy GW-os mennyiséget túlzásnak tartja, már csak azért is, mert az erre fordítandó források máshonnan hiányoznak majd.

„Az elmúlt évek napelem-boomjára nem egy szélerőmű-boom a megfelelő válasz, hanem szabályozható, rugalmas kapacitások fejlesztése. A spanyol áramszünet alatt sem az időjárásfüggő egységekből volt hiány, hanem a hagyományos alap- és gyorsindítású erőművekből.” – idézte fel az emlékezetes áramszünetet, amely a teljes Ibériai-félszigetet érintette 2025. április 28-án.