Nem fizethetnek a magánkasszák

Továbbra sem tudni, miként juthatnak pénzükhöz a magánnyugdíj-pénztárukhoz ragaszkodók.

Csécsi László
2015. 07. 14. 6:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szinte csak azok maradnak nyugdíjba vonulás után a magánnyugdíjpénztáraknál, akik ki szeretnék használni, hogy az összegyűjtött pénzük örökölhető, a többiek inkább visszatérnek az állami rendszerbe – értesült lapunk.

A Horizont Magánnyugdíjpénztártól kapott információink szerint néhány tag megengedheti magának, hogy ne tartson igényt a magánkasszában lévő pénzre, ezért inkább az örököseikre hagyják a bent lévő összeget. Ők ugyanis egy összegben felvehetik majd a számlán lévő pénzt. A nyugdíjasok ezzel szemben nem férhetnek hozzá egy összegben a megtakarításukhoz, sőt, jelen helyzetben részletekben sem kaphatják meg. A fennakadást a pénztárak szerint a jogszabályok ellentmondásai okozzák, ezek ugyanis százmillió forintos tartalékképzést írnak elő a kasszák számára abban az esetben, ha havi rendszerességgel folyósítanák a járadékot, erre azonban a pénztárak állítása szerint nincs elegendő tőkéjük.

A törvény ugyan lehetőséget ad arra, hogy a kasszák biztosítóktól vegyenek olyan termékeket, amelyek lehetővé tennék a kifizetéseket, ám a biztosítók egyelőre nem dolgoztak ki ilyeneket, mivel maguk sem biztosak abban, hogyan kell értelmezni a jogszabályokat. Nem kaptak ugyanis erre vonatkozó iránymutatást a törvényalkotóktól.

Mint azt a Horizont Magánnyugdíjpénztár szakembereitől megtudtuk, kétféle havi járadék jöhetne szóba. Az egyik az életjáradék, amelyet a biztosítók kínálhatnak az ügyfeleiknek, a nyugdíjpénztárak viszont nem. Ennek az a jellegzetessége, hogy a nyugdíjas élete végéig számíthat egy bizonyos összegre. A másik a technikai járadék. Ezt kínálhatnák a magánkasszák, ha le tudnák tenni a kockázatok kezelésére szánt százmillió forintot. Az effajta járadék abban különbözik az életjáradéktól, hogy nem a tag élete végéig jár, hanem addig, amíg el nem fogy a számláján lévő pénz. Vagyis a kasszák – ellentétben a biztosítókkal – akkor sem járnak rosszul anyagilag, ha a nyugdíjas tovább él a vártnál. A pénztárak épp a termék kockázatmentességére hivatkoznak, amikor arról beszélnek, hogy a százmillió forintos tartalékképzés szükségtelen.

További gondot jelent, hogy a pénztártagoknak a magánkasszák fennállása idején viszonylag kis összeget sikerült félrerakniuk, ami csak nagyon alacsony havi járadékot tenne lehetővé. Ezért az emberek többsége nyugdíjba vonulásakor visszautalja a pénzt az állami rendszerbe, így ugyanis teljes nyugdíjra kap jogosultságot, míg ha a magánpénztárnál marad, akkor csak 75 százalékos járadékot kap az állami rendszerből. Szakértők szerint a magánkasszák tagjain az sem segítene, ha egy összegben kivehetnék a felgyűlt pénzeket, ugyanis ezek jellemzően olyan kis összegek, amelyekért a biztosítók nem kínálnának nekik életjáradékot.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.