Kötvényüzlet a posta országos hálózatán

Nem tudni, hogy milyen haszonkulccsal értékesíti a kincstári takarékjegyeket a részben magántulajdonban lévő cég.

Wiedemann Tamás
2016. 02. 19. 5:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kivételezett helyzetben van a részben magántulajdonú Magyar Posta Befektetési Zrt., miután csak és kizárólag ő forgalmazhatja a Kincstári Takarékjegy Plusz elnevezésű állampapírt. Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, ez az a cég, amelynek fele-fele arányban tulajdonosa a magyar állam a postán keresztül, és a többségében magántulajdonban lévő FHB Invest Befektetési és Ingatlankezelő Kft. (Utóbbinak a százszázalékos tulajdonosa a tőzsdén is szereplő FHB Jelzálogbank Nyrt.)

A Spéder Zoltán nagyvállalkozóhoz tartozó pénzintézet szerepe azért különleges, mert közvetett résztulajdonosként a Magyar Posta Befektetési Zrt.-n keresztül lényegében az történik, hogy egy részben magáncég által tulajdonolt vállalkozás a postán keresztül állami erőforrásokat használ úgy, hogy az erről szóló szerződéseket nem hozzák nyilvánosságra. A részben magántulajdonban lévő cég ugyanis a közel 2700 postai hivatalt használja üzleti tevékenységre.

 

Ennek meg is van az eredménye, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) lapunkkal közölte: 2014-ben 34,75 milliárd forint, míg tavaly már 85,94 milliárd forint értékben forgalmazott Kincstári Takarékjegy Pluszt a Magyar Posta Befektetési Zrt. A forgalmazási szerződést még 2013. szeptember 30-án írták alá a felek, a jutalékkal kapcsolatban már nem nyilatkozott az ÁKK, mondván üzleti titkokat érint.

Ezenkívül további érdekes összefonódás figyelhető meg, miután a közös cég a Magyar Posta Befektetési Zrt.-nek a székhelye Spéder Zoltán nagyvállalkozóhoz köthető ingatlanba van bejegyezve az Andrássy úton. A bonyolult cégháló szerint az FHB Invest Kft. (korábbi nevén Díjbeszedő Üzemeltetési és Szolgáltató Kft.) 2014 januárjában vásárolta meg az ingatlant az Anguilla Üzleti szolgáltató Kft.-től, amelynek többségi tulajdonosa a Spéder Zoltánhoz köthető KÁ2 Kft. volt. (Az eladó társaság tavaly a Spéder Zoltán kizárólagos tulajdonában lévő A64 Vagyonkezelő Kft.-be olvadt. Az A64 Kft. az FHB Jelzálogbank Nyrt. 24,05 százalékos tulajdonosa.) A székhelyként használt villa 1,6 milliárdnál is többet érhet, ugyanis az adásvételt után az ingatlanra ilyen összegű jelzálogjogot jegyzett be az FHB Kereskedelmi Bank Zrt., ebben a cégben a Magyar Postának mintegy 40 százalékos tulajdoni hányada van.

Megkerestük a postát, hogy mennyiért bérli az ingatlant, lapzártánkig azonban nem válaszoltak. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy a közös cég miért költözött ki a budapesti Dunavirág utcai központi irodaházból.

Mint arról lapunk korábban beszámolt, aligha a posta csomagküldő szolgáltatásának üzleti érdekeit védi a kormány, amikor az állami céggel kapcsolatban csorbítaná a közérdekűadat-igénylés lehetőségét. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy a posta és az FHB-bankcsoport között kötött egyéb szerződések miatt titkolóznak. Tóth Bertalan MSZP-s képviselő egy évvel ezelőtt mintegy 25 közérdekűadat-igénylést nyújtott be a Magyar Postához, amelyek nagy része az FHB-t és leánycégeit érinti. Mivel a posta megtagadta a közérdekű adatok kiadását, Tóth bírósághoz fordult, s jelenleg 4-5 összevont perben várja az ítéletet. Ha a parlament az úgynevezett postatörvény elfogadásával szinte ellehetetleníti a közérdekűadat-igényléseket, akkor a kérelmeket visszamenőlegesen sem teljesítik. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke erről a parlamenti bizottságoknak küldött véleményében leszögezte: a közpénzek felhasználására vonatkozó információk az alaptörvény szerint is közérdekű adatok, ezért a javaslat, amely kivenné őket e körből, alkotmányellenes.

A kormány viszont úgy érvel, az egyetemes (levél) szolgáltatást továbbra is nyilvánosan kell végeznie a postának, ám a társaság versenyképessége úgy őrizhető meg, ha a piaci szolgáltatásával kapcsolatos adatait megőrzi. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a törvénymódosításnak az a lényege, hogy ha az államnak a piacon versenyeznie kell, akkor ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel kell rendelkeznie, mint más piaci szereplőknek, mert különben versenyhátrányba kerül a piaci szereplőkhöz képest.

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mit kapcsol az egyetemes szolgáltatáshoz a posta, például az FHB-csoporthoz köthető cég technikai támogatásával valósul meg a kártyás fizetés a postákon. A csekkek feladása pedig a posta kötelezően végzendő szolgáltatása. Bánki Erik, fideszes politikus tegnap módosító indítványt adott be, e szerint az egyetemes szolgáltatás lényegében csak a levélkihordás marad.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.