Megkerestük a postát, hogy mennyiért bérli az ingatlant, lapzártánkig azonban nem válaszoltak. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy a közös cég miért költözött ki a budapesti Dunavirág utcai központi irodaházból.
Mint arról lapunk korábban beszámolt, aligha a posta csomagküldő szolgáltatásának üzleti érdekeit védi a kormány, amikor az állami céggel kapcsolatban csorbítaná a közérdekűadat-igénylés lehetőségét. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy a posta és az FHB-bankcsoport között kötött egyéb szerződések miatt titkolóznak. Tóth Bertalan MSZP-s képviselő egy évvel ezelőtt mintegy 25 közérdekűadat-igénylést nyújtott be a Magyar Postához, amelyek nagy része az FHB-t és leánycégeit érinti. Mivel a posta megtagadta a közérdekű adatok kiadását, Tóth bírósághoz fordult, s jelenleg 4-5 összevont perben várja az ítéletet. Ha a parlament az úgynevezett postatörvény elfogadásával szinte ellehetetleníti a közérdekűadat-igényléseket, akkor a kérelmeket visszamenőlegesen sem teljesítik. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke erről a parlamenti bizottságoknak küldött véleményében leszögezte: a közpénzek felhasználására vonatkozó információk az alaptörvény szerint is közérdekű adatok, ezért a javaslat, amely kivenné őket e körből, alkotmányellenes.
A kormány viszont úgy érvel, az egyetemes (levél) szolgáltatást továbbra is nyilvánosan kell végeznie a postának, ám a társaság versenyképessége úgy őrizhető meg, ha a piaci szolgáltatásával kapcsolatos adatait megőrzi. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a törvénymódosításnak az a lényege, hogy ha az államnak a piacon versenyeznie kell, akkor ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel kell rendelkeznie, mint más piaci szereplőknek, mert különben versenyhátrányba kerül a piaci szereplőkhöz képest.
