Veszélyben a kéményseprők

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Az adófizetőknek akár 8-9 milliárd forintjába is kerülhet a váltás.

Illés József
2016. 02. 10. 8:19

Mint ismert, a tavaly decemberben megalkotott úgynevezett kéményseprő-törvény január közepéig adott lehetőséget a megyei jogú önkormányzatoknak, hogy eldöntsék: július elejétől is maradnak az eddigi szolgáltatójuknál, vagy hathavi felmondási idővel szerződést bontanak, és az év közepétől a katasztrófavédelemre bízzák a kéményseprési teendőket. Az előírt határidőig 12 megye határozott úgy, hogy szerződést bont, és a jövőben a katasztrófavédelemtől kéri a szolgáltatást. Így becslések szerint ebben az évben csaknem hárommillió háztartás kerül át a mostani kéményseprő szolgáltatójától az államihoz. Idehaza a szakmai számítások szerint egyébként 4,5-5 millió üzemelő kémény működik.

Nem sok lehetőségük volt a helyhatóságoknak a választásra, miután július elejétől ingyenes lesz a kéményseprés. Így csak az a polgármesteri hivatal dönthet a magántársaságok megbízása mellett, amelyik képes lesz fizetni a szolgáltatásokért. A háztartásoknak ugyanis nem kell fizetniük, így a vállalkozások díjbevétel nélkül maradnak, s nem lesznek képesek önfenntartó módon működni.

A szakemberek több ellentmondásra is felhívták a figyelmet az új ágazati szabályozás januári bevezetésekor. Az egyik furcsaság az, hogy miközben a csak kétharmados parlamenti többséggel megváltoztatható önkormányzati törvény a polgármesteri hivatalok feladatává teszi azt, hogy gondoskodjanak a seprési szolgáltatások fenntartásáról, addig az új jogszabály a katasztrófavédelemre ruházza át ugyanezt a feladatkört a helyhatósági törvény módosítása nélkül.

A káoszt fokozza, hogy az új szabályozás rögzíti azt is: magánszemély tulajdonában lévő ingatlan esetében júliustól a szolgáltató az előzetes írásbeli értesítés szerinti első és második időpontban térítésmentesen végzi feladatait, a harmadik időpontban viszont a közszolgáltatási díj harminc százalékát meg kell fizetnie az ügyfélnek kiszállási díjként.

A cégek, intézmények esetében viszont továbbra is díjköteles marad a közszolgáltatás. Ez utóbbi pedig akkor okozhat gondot, ha egy füstelvezető rendszert működtetnek közösen magánszemélyek és cégek. Így kérdéses, hogy beszedhető-e a tisztítási díj – állítják szakértők.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.