Veszélyben a kéményseprők

Az adófizetőknek akár 8-9 milliárd forintjába is kerülhet a váltás.

Illés József
2016. 02. 10. 8:19
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mint ismert, a tavaly decemberben megalkotott úgynevezett kéményseprő-törvény január közepéig adott lehetőséget a megyei jogú önkormányzatoknak, hogy eldöntsék: július elejétől is maradnak az eddigi szolgáltatójuknál, vagy hathavi felmondási idővel szerződést bontanak, és az év közepétől a katasztrófavédelemre bízzák a kéményseprési teendőket. Az előírt határidőig 12 megye határozott úgy, hogy szerződést bont, és a jövőben a katasztrófavédelemtől kéri a szolgáltatást. Így becslések szerint ebben az évben csaknem hárommillió háztartás kerül át a mostani kéményseprő szolgáltatójától az államihoz. Idehaza a szakmai számítások szerint egyébként 4,5-5 millió üzemelő kémény működik.

Nem sok lehetőségük volt a helyhatóságoknak a választásra, miután július elejétől ingyenes lesz a kéményseprés. Így csak az a polgármesteri hivatal dönthet a magántársaságok megbízása mellett, amelyik képes lesz fizetni a szolgáltatásokért. A háztartásoknak ugyanis nem kell fizetniük, így a vállalkozások díjbevétel nélkül maradnak, s nem lesznek képesek önfenntartó módon működni.

A szakemberek több ellentmondásra is felhívták a figyelmet az új ágazati szabályozás januári bevezetésekor. Az egyik furcsaság az, hogy miközben a csak kétharmados parlamenti többséggel megváltoztatható önkormányzati törvény a polgármesteri hivatalok feladatává teszi azt, hogy gondoskodjanak a seprési szolgáltatások fenntartásáról, addig az új jogszabály a katasztrófavédelemre ruházza át ugyanezt a feladatkört a helyhatósági törvény módosítása nélkül.

A káoszt fokozza, hogy az új szabályozás rögzíti azt is: magánszemély tulajdonában lévő ingatlan esetében júliustól a szolgáltató az előzetes írásbeli értesítés szerinti első és második időpontban térítésmentesen végzi feladatait, a harmadik időpontban viszont a közszolgáltatási díj harminc százalékát meg kell fizetnie az ügyfélnek kiszállási díjként.

A cégek, intézmények esetében viszont továbbra is díjköteles marad a közszolgáltatás. Ez utóbbi pedig akkor okozhat gondot, ha egy füstelvezető rendszert működtetnek közösen magánszemélyek és cégek. Így kérdéses, hogy beszedhető-e a tisztítási díj – állítják szakértők.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.