Eközben a kéményseprés tervezett ingyenessé tétele évente az átlag fogyasztóknak mindössze 1500-2000 forint megtakarítást hoz. A szakmai szövetség elnöke szerint az önkormányzatok kétszer is meggondolják majd, hogy felbontják-e a szerződést a mostani szolgáltatócégekkel, a többéves megállapodások felrúgása miatt ugyanis az esetek többségében tetemes kártérítést kell majd fizetniük. Ugyanakkor az új rendelet szerint a helyhatóság a hatályos közszolgáltatási szerződést nem hosszabbíthatja meg és nem köthet helyette újat.
Miközben a csak kétharmados parlamenti többséggel megváltoztatható önkormányzati törvény a polgármesteri hivatalok feladatává teszi azt, hogy gondoskodjanak a seprési szolgáltatások fenntartásáról. Ennek mond ellen a most elfogadott jogszabály azon pontja, amely a katasztrófavédelemre ruházza át a feladatkört.
A káoszt fokozza, hogy az új szabályozás rögzíti azt is: ha magánszemély tulajdonában lévő ingatlanról van szó, júliustól a szolgáltató az előzetes írásbeli értesítése szerinti első és második időpontban térítésmentesen végzi feladatait, a harmadik időpontban viszont a közszolgáltatási díj harminc százalékát meg kell fizetnie az ügyfélnek kiszállási díjként. Nem természetes személyek – cégek, intézmények – esetében viszont továbbra is díjköteles marad a közszolgáltatás. Ez utóbbi pedig akkor okozhat gondot, ha egy füstelvezető rendszert működtetnek közösen magánszemélyek és cégek. Így kérdéses, hogy beszedhető-e a tisztítási díj.
