Jön a nagy szemétkáosz?

Tiltakoznak az önkormányzatok a hulladékkezelés központosítása ellen.

Petíciót írtak a hulladékgazdálkodási szakmát képviselő szervezetek a belügyi, a földművelésügyi és a fejlesztési tárcának, valamint a nemzeti kukaholdingként emlegetett Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-nek. A szakma ugyanis megvalósíthatatlannak tartja a kormányzat szemétszállítás központosításával kapcsolatos terveit. Ezért a tervezett intézkedések azonnali felfüggesztését követeli – tudtuk meg Gémesi Györgytől, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének az elnökétől, Gödöllő polgármesterétől.

Az irat szerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás átalakítására tervezett lépések szakmai, jogi és társadalmi értelemben is aggályosak, és a megadott határidőn belül végrehajthatatlanok. Az új rendszert ugyanis már április elején be kívánta indítani a kormányzat. Az intézkedések veszélyeztetik a hulladékgazdálkodási közfeladat-ellátást, ez közegészségügyi és környezeti veszélyhelyzetet idézhet elő, amely hátrányosan érintené a lakosságot. Emellett a közszolgáltatók szakmailag és gazdaságilag kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, emiatt a szolgáltatásuk színvonala csökken. Ugyanakkor az eddig végrehajtott átalakítások megszüntették a hulladékgazdálkodási rendszerek fenntarthatóságát, ami az ország számára célszerűtlen, egyben sérti az európai uniós kötelezettségeket – áll az iratban, amelyben a hulladékkezelő cégek az intézkedésekkel kapcsolatos hatásvizsgálatok elvégzését és a valódi párbeszéd beindítását is sürgetik.

Gémesi György kifejtette, a mai napra megbeszélésre hívta ugyan  a kormányzat a szemétszállító társaságok képviselőit, de érdemi egyeztetés nem várható. A kabinet ugyanis eddig sem volt hajlandó semmilyen szinten figyelembe venni az érintett, többnyire önkormányzati vállalkozások véleményét. Az önkormányzati vezető közölte: a csak kétharmados parlamenti döntéssel módosítható önkormányzati törvény a helyhatóságok feladatává teszi a hulladékok összegyűjtését. Így ameddig ez a jogszabály nem változik meg, addig a polgármesteri hivataloknak kell elvégeztetniük a szemétszállítási feladatokat. Vagyis nem adhatják át állami NHKV-nek.

Gémesi hozzátette: az önkormányzata mindaddig nem hajlandó befizetni  a szemétszállítási cége bevételeit az állami holdingnak, ameddig nem rögzítik szerződésben a felek, hogy a szemétszállító vállalat milyen ütemezésben mekkora összeget kap majd vissza az államtól a befizetett pénzből. Az esetek zömében a szemetes cégek működésének a finanszírozása ugyanis hajszálon függ, a költségek napi szinten jelentkeznek, amelyeket eddig a beszedett szemétdíjakból éppen fizetni tudtak. Ezért, ha későbbiekben az állami kukavállalat ráteszi a kezét a bevételekre, és hetekig-hónapokig késlekedik a visszafizetésekkel, akkor leállhat a szemétszállítás. Gémesi György megjegyezte: az állam már most is jól keres a szemétszállításon. A hulladékkezelő társaságok díjbevételeinek a hozzávetőleg fele ugyanis manapság is a kormányhoz kerül. Az egy lakosra jutó mintegy harmincezer forintos éves szemétszállítási költségből megközelítőleg tizenkétezer forint az államkasszát gyarapítja az alkalmazottak jövedelmeit terhelő közterhek, a forgalmi adó, az e-útdíj, a banki tranzakciós adó, a felügyeleti díj és a hulladéklerakási járulék formájában.

Amint arról beszámoltunk: szinte bizonyos, hogy a kormány által beígért április eleji időpontban nem kezdi meg a működését  a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., miután még a társaság működését szabályozó kormányrendelet sem lépett hatályba. Emellett nem készült el az országszerte mintegy négymillió háztartást kiszolgáló állami szemétszállító holdig számlázási rendszere sem.

Mindezeken felül a nemzeti hulladékkezelő társaság eddig nem kötött szerződéseket sem az önkormányzatokkal, sem a szemétszállítási szolgáltatást végző cégekkel. Egyelőre nem tisztázott a bevételek elosztásának a rendje sem. Szakmai vélemények is megfogalmazzák, már az is eredmény lesz, ha júliusban elindul az új szemétgyűjtési rendszer. A tervek szerint a jövőben négyoldalú jogviszony jönne létre a lakos, az állam nevében eljáró koordináló szervezet, vagyis az „állami szemétholding”, illetve az önkormányzat és a helyi közszolgáltató között.