Készpénzzel váltaná ki Orbán a kafetériát

A miniszterelnök továbbá azt szeretné, hogy csak fejlesztésre vehessen fel hitelt az állam.

A jövő évi költségvetés „kettéválasztásával”, vagyis a működési-fenntartási, valamint a fejlesztési költségek elkülönítésével lehet eljutni oda, hogy egy-két éven belül az egész büdzsé „valóságosan nullás” költségvetés legyen, azaz amelyben nincs hiány, inkább többlet van benne – fejtette ki Orbán Viktor a gazdasági élet szereplői előtt tartott csaknem egyórás beszédében. „Nem költünk többet, mint amennyi bevételünk van” – szavai szerint ezzel érhető el az abszolút számban vett államadósság-csökkentés. A kormányfő a magyar gazdaság érdekei közé sorolta a gazdasági növekedés 3 százalék fölé emelését, szerinte már idén meg kell próbálni a 3 százalék szintjéig felemelni a bővülés mértékét.

Szólt a bürokráciacsökkentésről is, amellyel kapcsolatban szerinte azt kell világossá tenni: „mindenkire szükségünk van, a bürokratákra is, csak nem ott, ahol eddig dolgoztak, hanem a gazdaságban”. A bérekre kitérve megerősítette: az emelések mögött gazdasági fedezetnek kell állnia. Ezzel összefüggésben – mint nem hagyományos eszközt – felvetette a kafetéria készpénzesítését. Ezt magyarázva felidézte, hogy az Európai Bizottság „szétzúzta” a magyar kafetéria-rendszert. Szerinte ezért kell felvetni annak lehetőségét, hogy az eddig „rejtett” kettős javadalmazási rendszert nyílttá tegyék. A kettős bérrendszer intézményében „van egy rendesen járulékoltatott alapbér, és van fölötte egy másik bér, amelyre azonban az állam nem szed járulékot” – mondta.

„Kezdjük azzal, hogy a kafetériát 2017. január 1-jével rögtön készpénzesítjük – fogalmazott. – Ha már az EU döntése miatt úgysem lehet fenntartani a kafetéria-rendszert, akkor a legegyszerűbb lenne, ha odaadnánk pénzben.” Megjegyezte: ma ez az egyetlen módszer, amely a gazdaság teljesítményénél nagyobb arányú bérnövekedést tesz lehetővé, azt azonban tudomásul kell venni, hogy ez az összeg nem számít bele a nyugdíjba. A kettős bérrendszer kockázatának azt tartja, hogy „az innovatív magyar vállalkozók” az alapbért felnyomják a második kategóriába.

A közfoglalkoztatási rendszerről szólva felhívta a figyelmet: még mindig vannak – körülbelül kétszázezren –, akik a közmunkában sem vesznek részt, noha a magyar költségvetés 2017-ben már képes előállítani azt a forrást, amelyből mindenkinek munkát tudnának adni. Ezért azoknak, akiknek az állapota nem engedi meg, hogy a jelenlegi közfoglalkoztatásban részt vegyenek, új foglalkoztatási formát kell bevezetni még kisebb követelményekkel, szorgalmazta. A közmunkaprogram másodlagos hozadékai közé sorolta, hogy kevesebben követnek el bűncselekményt, kevesebben vannak börtönben, és a gyermekek is másképpen nevelődnek, ha azt látják, hogy a szülő reggel elmegy dolgozni.

Orbán Viktor közölte azt is, hogy a kormány szerdán úgy határozott: új döntési rendszert vezet be az uniós pályázatoknál. Ennek értelmében a korábban kiszervezett pályázati döntési rendszert megszüntetik, és – önkéntes jelentkezés alapján, pluszfizetésért – felállítanak egy, az államigazgatásban dolgozókból álló, nyilvános pályázatbíráló szaknévsort. A kormányfő szerint az a szisztéma, hogy ezek az emberek bírálnak majd el minden pályázatot, gyorsabb és átláthatóbb lesz.

Az uniós forrásokról szólva megerősítette azt az álláspontját, hogy Magyarország nem tartozik hálával a neki juttatott uniós pénzekért, ez nem ajándék, hanem „jól kigondolt, közös üzleti érdek”. Beszámolt arról is, hogy a kormány Európa legnagyobb iparipark-fejlesztési programját indította el, számításaik szerint két és fél - három év alatt százötvenmilliárd forintot fordítanak új ipari parkok építésére, meglévők bővítésére.

Orbán Viktor kitért a külföldön élő fiatalokra, s megakadályozhatatlannak nevezte, hogy a bátrak és vállalkozóképesek külföldre menjenek. Szerinte a kérdés az, hogy hazajönnek-e. Ehhez kell „sütnivaló”, megfelelő gazdaságpolitika – fogalmazott.

A jelenlegi politikai alaphelyzetet úgy értékelte, hogy üzlet-, piac-, növekedés-, foglalkoztatás- és versenyképesség-barát. Az Európai Bizottság szerint sincs pénzügyi egyensúlytalanság Magyarországon – jelezte, megjegyezve ugyanakkor, hogy egymás után nyernek szocialista kormányok Európában, aminek következményei vannak a pénzügyi egyensúlyra nézve. Példaként említette a portugál adatokat.

A kormányfő ismét kiállt amellett, hogy a magyar gazdaságpolitikának össze kell válogatnia a jó megoldásokat a világból, és azokból kell megalkotnia a legjobb magyar gazdasági modellt. Szerinte azonban ebben „a nyugati mainstreamnek mondott gondolkodásmód lefogja a kezünket és a szellemünket”. Jelezte ugyanakkor, a nyugati közvéleményben a „mainstream megoldások iránti nyomás” még nagyobb, mint Magyarországon, vagyis a vita szabadsága ügyében „jobban állunk, mint ők”. Beszéde végén a veszélyekről szólt, ezek között említve a migrációt – amelynek kivédése szerinte óriási versenyelőnyt jelenthet –, valamint az az EU stagnálását, amelyhez alkalmazkodni kell.