Ma újabb lépést tehetnek meg az Európai Unió és az Egyesült Államok képviselői a meglehetősen lassan haladó, és igen nagy titokban formálódó transzatlanti szabad kereskedelmi megállapodás (TTIP) irányába. Cecilia Malmström, az EU kereskedelmi biztosa és Michael Froman, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője Londonban egyeztet vélhetően azért, hogy előkészítsék a hivatalos tárgyalások két hét múlva kezdődő 13. fordulóját. Bár a mai egyeztetés témái nem ismeretesek, a tárgyalás húsba vágó lehet a transzatlanti megállapodás jövőjét illetően. Minden bizonnyal szóba kerül majd a TTIP-ről szóló tárgyalások lezárásának eredetileg kitűzött és egyre valószínűtlenebbnek tűnő 2016. végi határideje. Ez azért rendkívül fontos, mert ha a felek idén nem jutnak egyezségre, az ügy az amerikai elnökválasztás miatt egy évre egészen biztosan parkolópályára kerül. Továbbá alapjaiban befolyásolja majd a tárgyalások sorsát, hogy ki lesz az Egyesült Államok új elnöke. Az elnökjelöltek közül ugyanis többen – a republikánusok és a demokraták közül egyaránt – a kereskedelmi egyezménnyel szembeni kijelentéseket tettek.
Ugyanakkor az unió nem sietteti a megállapodás gyors megkötését. A lapunk által megkérdezett szakemberek szerint egy jó megállapodás sokkal fontosabb, mint a gyors megegyezés. Az egyeztetések pedig még félúton sem tartanak. Egy kormányközeli forrás lapunknak úgy fogalmazott: a határidő betartása nem lehetetlen ugyan, de egyebek közt arra lenne hozzá szükség, hogy az Egyesült Államok ne csak a szavak szintjén sürgesse a folyamatot, hanem az Európai Bizottsághoz hasonlóan ambiciózus ajánlatokat tegyen le az asztalra. „Ilyet azonban egyelőre nem láttunk” – tette hozzá. Indoklása szerint egyébként Magyarország azért sem ragaszkodik ahhoz, hogy Barack Obama mandátuma idején megszülessen a megállapodás, mert nincsen semmilyen garancia arra, hogy a majdan megválasztott új amerikai elnök nem nyitja újra a tárgyalások dossziéját.
A szabad kereskedelmi egyezményről 2013-ban kezdődtek tárgyalások. Az egyeztetésekkel kapcsolatban állandó kritika volt, hogy zárt ajtók mögött zajlanak. Magyar forrásunk a titkolózás kapcsán arról beszélt: sokan hiányolják a részletek napvilágra kerülését, ám erre egyebek között azért nincs mód, mert egyelőre konkrét megállapodás a TTIP-vel kapcsolatban semmilyen területen nem született. A kétoldalú egyeztetések 24 területet fednek le, ezek közül körülbelül egy tucat esetében létezik egyáltalán konszolidált szöveg, azaz olyan dokumentum, amely tartalmazza az EU és Amerika álláspontját is, valamint azt a közös alapot, amelyen megkezdődhet az egyezkedés. – Tudom, hogy sokan szeretnék, ha gyorsabban haladna a folyamat, abban azonban még a legliberálisabb EU-tagországok is egyetértenek, hogy egy „TTIP light”, azaz egy kevésbé átfogó egyezmény elfogadhatatlan – nyomatékosította kormányközeli forrásunk.
Monique Goyens, az Európai Unió civil fogyasztóvédelmi szervezetének (BEUC) ügyvezető igazgatója lapunknak megerősítette, hogy egyelőre valóban nem született végleges megállapodás a TTIP egyetlen fejezete terén sem. Elmondása szerint jelenleg kizárólag az Európai Bizottság hozza nyilvánosságra a különböző fejezetekkel kapcsolatos javaslatait, ezek közül azonban a jelek szerint többet – noha nyílt elutasítás még nem történt – nem tartanak elfogadhatónak az Egyesült Államok egyes érdekképviseletei. Példaként említette a mezőgazdasággal kapcsolatos uniós álláspontot, illetve az Európai Bizottság által tavaly év végén javasolt befektetési bíróságot (ICS) is. Utóbbi azért fontos, mert az egyezmény kapcsán jelentős ellentét bontakozott ki a kereskedelem során felmerülő földrajzi jelzéssel ellátott termékek (GIS) jogi helyzetének kérdésben is. Az EU ugyanis védelemben kívánja részesíteni a különféle mezőgazdasági termékek földrajzi megjelöléssel ellátott márkaneveit, az amerikai álláspont szerint viszont ilyen neveket általános és széles körben használnak, ezért e termékek nem jogosultak a földrajzi megjelölésükből adódó védelemre.
Fontos sarokpontja a tárgyalásoknak a génmódosított élelmiszerek, vagyis a GMO (genetikailag módosított organizmus) kérdése. Goyens ez ügyben rámutatott: az, hogy a GMO-termesztés az uniós döntéshozók szemében vörös posztó, olyasmi, amit az Európai Bizottság illetékesei többször is kifejtettek, és amivel az Egyesült Államok tisztában van. Jelenleg azonban folyik a vita arról, hogyan kellene jelölni az EU-ba szállított genetikailag módosított terméket. A bizottság álláspontja az, hogy az egyezményben szerepelnie kellene annak is, hogy ha egy termék genetikailag módosított, akkor ezt a tényt egyértelműen fel kell tüntetni a csomagolásán. Ezt azonban a másik fél nem szeretné. Feltehetően valamilyen kompromisszumos megoldásként az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma elkezdett összeállítani egy olyan javaslatot, amely a GM- (genetikailag módosított) termékek elektronikus jelölését tenné lehetővé. Azaz, bár szabad szemmel nem látszana a csomagoláson, hogy a termék GM-e vagy sem, az erre vonatkozó információt a terméken található kódból ki lehetne olvasni okostelefon segítségével. A fogyasztóvédelmi szervezet álláspontja szerint ez elfogadhatatlan. Hozzátette ugyanakkor, hogy bár Amerikában az európainál kevésbé szigorúak az állat- és növény-egészségügyi előírások, valamint az élelmiszer-biztonsági szabályok, az óceán túloldalán rendszerint erősebb a fogyasztóvédelem. Maga a GMO-k jelöléséről szóló vita az Egyesült Államokban is társadalmi párbeszédet indított el, és több állam, illetve cég is önként vállalta, hogy jól láthatóan feltünteti termékein, ha génmódosítottak. – Higgye el, nagyon közelről követem nyomon a TTIP-tárgyalásokat, és borzasztóan messze vagyunk attól, hogy lezárjuk őket. 2016 vége egyszerűen nem reális cél – erősítette meg a fogyasztóvédelmi szervezet igazgatója.
Szerinte egyébként mivel jelenleg csak az Európai Bizottság hozza nyilvánosságra a különböző fejezetekkel kapcsolatos javaslatait, arra, hogy mit szeretne az Egyesült Államok a TTIP-ben látni, elsősorban a tavaly, az Amerika, Japán és további tíz térségbeli ország közt létrejött Csendes-óceáni Partnerség (TPP) alapján lehet következtetni. Egy a TPP formájára megalkotott egyezmény az EU számára azonban nem lenne elfogadható. Egyebek közt azért sem, mert tartalmazza az úgynevezett beruházó és állam közötti vitarendezési mechanizmust (ISDS).
Az ISDS része az Egyesült Államok által kötött számos kereskedelmi egyezménynek. Ez a modell egyebek közt lehetőséget ad arra, hogy egy cég a választott bíróságon keresztül követeljen kártérítést, ha az érdekei nemzeti jogszabály miatt sérülnek. Szintén aggályos pontja, hogy a jelenleg a gyakorlatban működő ISDS egyfokú eljárásra ad lehetőséget, azaz nincsen fellebbviteli fóruma.
Az Európai Bizottság a kritikákra reagálva tavaly év végén új modell, a befektetési bíróság (ICS) életre hívására tett javaslatot. (Az ICS az első lépcsőfok lenne egy befektetési vitákban illetékes állandó nemzetközi bíróság létrehozása felé – a szerk.) Ez azonban túl azon, hogy mint már említettük, az Egyesült Államoknak sem tűnik szimpatikusnak, az ISDS kritikusait egyáltalán nem vagy csak részben nyugtatta meg. A Német Bírói Szövetség (DRB) például februárban bejelentette, hogy elutasítja és szükségtelennek tartja az ICS-t. Magyarországon hasonló állásfoglalás a szakma részéről egyelőre nem volt. Kérdésünkre, hogy mi az ügyben a kormány álláspontja, a forrásunk arról számolt: részletesen vizsgálja mind az ISDS-t, mind az ICS-t. Ugyanakkor – tette hozzá – Magyarország azoknak a táborát erősíti, amelyek szerint OECD-országok között egyáltalán nincsen szükség ilyen különálló befektetővédelmi mechanizmusra.
Hasonló véleményt fogalmazott meg az ügyben a BEUC igazgatója is. Monique Goyens szerint bár az ICS jó irányba tett lépés volt, még mindig nem megfelelő. Noha a külföldi befektetőket kétségkívül meg kell védeni, arra nincsen semmi szükség, hogy a létező jogrendszerekkel párhuzamosan egy olyan rendszert építsenek ki a TTIP keretében, ami kizárólag külföldi befektetők számára hozzáférhető, és lehetővé tenné a nemzeti bíróság megkerülését. Arra a kérdésre, hogy mi lehet a megoldás, ha egyszer nem közelednek az ügyben az álláspontok, az igazgató igen optimista választ adott. Szerinte ugyanis bár lassan, de egyértelműen a modern befektetővédelmi rendszerek felé fordul a világ. Az Európai Unió és Kanada közt formálódó kereskedelmi egyezményből (CETA) például már Kanada is egy a klasszikus ISDS-nél modernebb mechanizmusra tett javaslatot. A VoteWatch Europe nevű brüsszeli elemzőcég alapítója és ügyvezetője ugyanakkor már kevésbé tűnt bizakodónak. Doru Peter Frantescu lapunknak arról számolt be, szerinte nagyon sokat kell még tenni azért, hogy ezen a téren olyan megoldás szülessen, amely egyrészt valamennyi, jogrendszerét tekintve kisebb-nagyobb mértékben eltérő uniós tagállamnak, valamint az óceán minkét partján álló feleknek egyszerre megfelel. – A tárgyalások jelenlegi fázisában nem látom garantáltnak, hogy ez sikerülni fog – tette hozzá, jelezve, elképzelhetőnek tartja, hogy inkább az egész vitarendezési mechanizmust kihagyják az egyezmény szövegéből.
Felvetődik a kérdés, ennyi vitás pont mellett elképzelhető-e, hogy a TTIP nem csak 2016 végéig, de az után sem születik meg. Monique Goyens szerint ez valószínűtlen forgatókönyv lenne, a TTIP tető alá hozása ugyanis a kereskedelmin túl geopolitikai szempontokból is fontos mindkét fél számára. Ezért meggyőződése szerint az érintettek mindent megtesznek majd, hogy előbb-utóbb megegyezésre jussanak. Doru Peter Frantescu szintén arról beszélt, hogy a TTIP stratégiai lehetőséget kínál mind Brüsszelnek, mind Washingtonnak.
Egyszerre szolgálhatna a megállapodás valamennyi jövőbeli kereskedelmi egyezmény mintájául, és helyezhetné a nemzetközi kereskedelem középpontjába az Egyesült Államokat és az EU-t. A geopolitikai jelentősége kapcsán az elemző arra mutatott rá: megerősítené a transzatlanti kapcsolatokat egyebek közt azáltal, hogy az Amerikából importált cseppfolyós földgáz csökkenti Európa energiafüggőségét, elsősorban Oroszországtól. A magyar álláspontról beszélve kormányközeli forrásunk nyomatékosította: Magyarország elkötelezett a tárgyalások mellett, miként valamennyi uniós tagország. Ugyanakkor – tette hozzá – a tárgyalások eredménye alapján dönti majd el, hogy elfogadja-e a feltételeket. Kérdésre, hogy pontosan mit vár Magyarország az egyezménytől, a szakember azt válaszolta, mivel nem lehet tudni, hogyan fog kinézni, nehéz bármilyen konkrétumot mondani. Arra nem számít a magyar kormány, hogy egyik napról a másikra jelentősen megnőne tőle a hazai GDP, és ugrásszerűen megemelkedne a munkahelyek száma.
Ugyanakkor vannak várható pozitív közvetett és közvetlen hatásai az egyezménynek. Profitálhatnak az egyezményből a hazai gyógyszer-, illetve orvosiműszer-gyártók, de a gépjárműgyártásban tevékenykedő cégek is. Szintén megemlítette a hazai vállalkozások szempontjából még kiaknázatlan lehetőségként az amerikai közbeszerzési és szolgáltatói piacot. Rámutatott: Magyarország exportorientált ország, a kivitel nagyobb, mint az import.
Németország után Magyarországon az Egyesült Államok a második legnagyobb tőkebefektető. Ha azt nézzük, hogy az egyes vállalatoknak hol van a döntéshozatali központjuk, ez azt jelenti, hogy több mint 90 ezer magyarországi munkahely köthető amerikai befektetőhöz. – Ezek tehát azok az indokok, amelyek miatt nyitottak vagyunk a tárgyalásokra, de ahogy már említettem, vannak elvárásaink – tette hozzá.
