A közlemény szerint a hat alapítvány 197,3 milliárd forintot magyar állampapírban, 7,76 milliárd forintot bankbetétben, 24,47 milliárd forintot ingatlanban tart, 37,7 milliárd forintot pedig cégrészesedésbe fektetett.
Az MNB a jogszabályoknak megfelelően döntött a juttatott vagyon mértékéről, amely az alapításkor 259,6 milliárd forint és 6,8 milliárd forint értékű ingatlan volt.
Kiemelik: az alapítványok a szabályozás miatt kötelesek megőrizni a rájuk bízott vagyont. Azt nem költhetik el, csak befektethetik, annak hozamát használhatják tevékenységükre. Az alapítói vagyont az alapítványok körültekintő kockázatvállalással kezelik, úgy, hogy a lehető legmagasabb hozamot érjék el. Az alapítványok kizárólag a befektetések hozamaiból gazdálkodhatnak, így tevékenységük hosszú évtizedeken át fenntartható lesz.
A Kúria március végén kimondta: köteles kiadni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által alapított Pallas Athéné Domus Animae (PADA) Alapítvány valamennyi pályázatának adatait az adatkérés időpontjáig. A Kúria szerint minden közpénzekkel gazdálkodó szervezet köteles elszámolni a nyilvánosságnak a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával, a közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A másodfokú ítélet jól ítélte meg, hogy az alapítványok közfeladatot látnak el közpénzből; a közérdekű célokra juttatott vagyon közpénz, amely az alapítványhoz rendeléssel nem veszíti el közpénzjellegét – fűzte hozzá a Kúria.
Mint ismert, 2014-ben előbb négy, majd később összesen hat Pallas Athéné alapítványt hozott létre az MNB. A szervezetek feladatai meglehetősen sokrétűek; közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés támogatása, hasonló kutatások elősegítése, a művelődés, az oktatás és a tudomány támogatása, de eddig leginkább ingatlan- és műtárgyvásárlásaikról váltak híressé.
