Ezek több tulajdonoshoz tartoznak, eltérő arculati elemeik vannak, vagyis óriási összegeket fog felemészteni a postai szolgáltatások megváltoztatásának megismertetése a lakossággal. – Háromszáz-ötszáz település jöhet szóba, ahol megvalósulhat a posták és a takarékszövetkezetek közötti együttműködés – hangzott el egy pénteki háttérbeszélgetésen, amelyen részt vett Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára és Szarka Zsolt, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója.
Lapunk a Központi Statisztikai Hivatal, a posta és a takarékszövetkezetek honlapjainak áttekintéséből viszont arra következtetett, hogy a törvénytervezet hatálya alá négyszer-hatszor annyi település kerülne, mint amiről a vezérigazgató beszélt.
Összesen 2017 postafiók működik a tízezer fő alatti településeken a Magyar Posta és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, vagyis a 75 százalékuk ezekben a községekben van. Ezzel szemben mintegy 1100 takarékszövetkezeti fiók, 118 OTP-, 34 K&H-, 3 Erste-, 2 Budapest Bank-, valamint egy-egy CIB-, Erste- és Raiffeisen-fiók működik a tízezer fő alatti településeken. Nagy kérdés, hogy mi értelme van feleannyi takarékszövetkezetnek átjátszani a postai szolgáltatásokat, hiszen a községekben kétszer annyi postafiók van, mint takarék.
A postának a törvényi előírások szerint minden településen kötelező szolgáltatást nyújtania; ezt ugyan kiszervezheti, de alvállalkozóit neki kell fizetnie. Valószínűleg ez állhat a postatörvény módosítása mögött. Azok a takarékok, amelyek az állami postától kapnak lehetőséget postai szolgáltatások nyújtására, két legyet üthetnek egy csapásra: pénzt kapnak az állami cégtől, és új ügyfelekre tehetnek szert. A takarékokba ugyanis többen fognak betérni levelet feladni vagy csekket befizetni, így a mögöttük álló magántulajdonú TakarékBank és részben magántulajdonú FHB Kereskedelmi Bank szélesebb tömeget érhet el saját termékeivel is. Nagy kérdés, hogy mi alapján fogja a Magyar Posta kiválasztani a megszűnő postákat, lesz-e közbeszerzés, és odaengedik-e a húsosfazékhoz a többi bankot is.
Érdekes, hogy a Szarka Zsolt vezérigazgató által emlegetett 300-500 közötti település nagy hasonlóságot mutat a kiszervezett postai szolgáltatásokkal. A KSH adatai szerint 2010-ben még 714 „postát” működtettek alvállalkozókkal, ez a szám tavalyra 327-re csökkent, vagyis mintegy négyszáz fiókot vett vissza az állam öt év alatt, és közel ugyanennyit szerveznének ki ismét.
A 2010-es kormányváltás óta egyre szorosabb kapcsolat van a Magyar Posta és a Spéder Zoltán Fidesz-közeli nagyvállalkozóhoz köthető takarékszövetkezetek, illetve FHB-bankcsoport között. Szarka Zsolt is az FHB-től érkezett 2011-ben. Látványosan támogatja a postai liberalizációt Lázár János kancelláriaminiszter is, aki az állami cég érdekében csúsztatásokra is képes. Néhány hete a következőket mondta: „Azt tudom önöknek jelenteni, hogy az elmúlt években a posta mindenféle állami és európai uniós támogatás nélkül nyereséget produkált.” – Tehát olyan nagy baj nem lehet, hogyha a posta nem szorul az adófizetők támogatására, hanem egy teljesen liberalizált piacon képes megállni – tette hozzá Lázár János.
A valóságban 2012-ben három uniós pályázaton nyert a posta 499 millió és 3,245 milliárd forint uniós támogatást, illetve a Vidékfejlesztési Minisztériummal közösen 950 millió forintot. Emellett 2014-ben a kormány óriási, 9,12 milliárd forintos állami támogatást is juttatott – költségvetési forrásból – a postának veszteségei fedezésére. (A hivatalos magyarázat szerint az egyetemes postai szolgáltató méltánytalan többletterhének megtérítése volt a kormány célja.) Nem csoda, hogy törvényt is módosítottak a posta érdekében, a 75 százalékban állami cég esetében szűkítette a fideszes többségű Országgyűlés a közérdekű adatok megismerhetőségét.
