Érdekes, hogy a Szarka Zsolt vezérigazgató által emlegetett 300-500 közötti település nagy hasonlóságot mutat a kiszervezett postai szolgáltatásokkal. A KSH adatai szerint 2010-ben még 714 „postát” működtettek alvállalkozókkal, ez a szám tavalyra 327-re csökkent, vagyis mintegy négyszáz fiókot vett vissza az állam öt év alatt, és közel ugyanennyit szerveznének ki ismét.
A 2010-es kormányváltás óta egyre szorosabb kapcsolat van a Magyar Posta és a Spéder Zoltán Fidesz-közeli nagyvállalkozóhoz köthető takarékszövetkezetek, illetve FHB-bankcsoport között. Szarka Zsolt is az FHB-től érkezett 2011-ben. Látványosan támogatja a postai liberalizációt Lázár János kancelláriaminiszter is, aki az állami cég érdekében csúsztatásokra is képes. Néhány hete a következőket mondta: „Azt tudom önöknek jelenteni, hogy az elmúlt években a posta mindenféle állami és európai uniós támogatás nélkül nyereséget produkált.” – Tehát olyan nagy baj nem lehet, hogyha a posta nem szorul az adófizetők támogatására, hanem egy teljesen liberalizált piacon képes megállni – tette hozzá Lázár János.
A valóságban 2012-ben három uniós pályázaton nyert a posta 499 millió és 3,245 milliárd forint uniós támogatást, illetve a Vidékfejlesztési Minisztériummal közösen 950 millió forintot. Emellett 2014-ben a kormány óriási, 9,12 milliárd forintos állami támogatást is juttatott – költségvetési forrásból – a postának veszteségei fedezésére. (A hivatalos magyarázat szerint az egyetemes postai szolgáltató méltánytalan többletterhének megtérítése volt a kormány célja.) Nem csoda, hogy törvényt is módosítottak a posta érdekében, a 75 százalékban állami cég esetében szűkítette a fideszes többségű Országgyűlés a közérdekű adatok megismerhetőségét.
