Mint ismert, az Alkotmánybíróság március végén kimondta: minden közpénzekkel gazdálkodó szervezet köteles elszámolni a nyilvánosságnak a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával, a közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. Ennek rendje és módja szerint a Magyar Nemzeti Bank végre hajlandó volt kiadni a Pallas Athéné alapítványok milliárdos vagyonáról szóló információkat.
A probléma ott kezdődik, hogy a Kúria csak az MNB-alapítványok adatainak eltitkolását minősítette az alaptörvénnyel ellentétesnek. A Világgazdaság rábukkant a jegybanktörvény módosításának átdolgozott tervezetében arra a részre, miszerint
a központi bank által legalább ötven százalék plusz egy részvény erejéig birtokolt cégekre ez nem érvényes.
Az indokolás lényege, hogy a nemzeti bank cégei is versenyezhetnek a piacon. Vagyis ha úgy ítélik meg, hogy a tőlük kért adatok nyilvánosságra kerülése pénzügyi vagy devizapolitikai érdeket sérthet, vagyis például fény derülhet üzleti titkokra, akkor megtagadhatják a kiadásukat. És itt jön a csavar: csupán egy cégnek, a Mark Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.-nek vannak konkurensei, a többi monopolhelyzetben van.
Az már csak hab a tortán, hogy tervezet szerint az MNB-s vezetők fizetésemelése is marad.
