Érdekes tényeket és összefüggéseket sikerült feltárni az úgynevezett „brókerbotrány” egyik szereplője, az állami tulajdonú TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. (TIG) háza tájáról. A TIG 2009 februárjától kezdődően vásárolt állami értékpapírt, diszkont kincstárjegyet a Hungária Értékpapír Zrt.-től. Az utolsó szerződést 2013. július 24-én kötötték 1,6 milliárd forint értékben. A Hungária tevékenységi engedélyét azonban 2015. március 6-án felfüggesztették a hatóságok, így mintegy 410 millió forintja ragadt benn a cégnek a Hungáriánál.
A Földművelésügyi Minisztériumtól (FM) – amely a TIG tulajdonosi jogait gyakorolta a brókerbotrány idején – azt szerettük volna megtudni, lezárult-e már a soron kívüli vizsgálat, amit a tárca korábbi közleménye szerint elrendelt a TIG ügyében a felelősök és a felelősség mértékének megállapítása érdekében, s ha igen, milyen eredménnyel? Továbbá sikerült vagy sikerül-e pótolni az elszenvedett veszteséget? Ha nem, miért nem, ha igen, hogyan?
Az agrártárca korábban azt ígérte, fenti vizsgálat eredményéről tájékoztatja a közvéleményt, megkeresésünkre mégsem reagált. Mivel a TIG feletti tulajdonosi jogokat múlt év december 18-tól ismételten a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. gyakorolja – a minisztérium ugyanis ezeket az MNV-vel kötött megbízási szerződés alapján gyakorolta, de ezt a szerződést később visszamondta –, az MNV-hez fordultunk.
A vagyonkezelőtől megtudtuk, hogy a TIG az alapító döntése alapján 2015. október 16-tól áll végelszámolás alatt – tehát az FM már a végelszámolás alatt álló cégtől vált meg –, jelenleg a társasági vagyon felmérése zajlik. A cég feladata a hazai gazdaságbiztonsági készletek kezelése volt, de múlt év október 13-i keltezésű határozatában a kormány megállapította, hogy a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek esetében Magyarországon nem indokolt gazdaságbiztonsági készletek fenntartása, ezért a társaság további működése okafogyottá vált.
Az MNV felhívta a figyelmet arra, hogy a parlamenti weboldalon megtalálható Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter 2016. március 2-án kelt válasza a szocialista Tóth Bertalan képviselő TIG-ügyben feljelentést firtató kérdésére. A miniszter ebben emlékeztetett arra, hogy felmentette a cégnél azokat, akiknek felelőssége felmerült az ügyben. Tájékoztatott továbbá arról, hogy utasítására 2015. április 10-én megtették a feljelentést különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. Fazekas Sándor hozzátette: a nyomozás megkezdése után, 2015. augusztus 8-i dátummal a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya feljelentéskiegészítés keretében további dokumentumokat kért be az ügyben, ezeket megküldték. A nyomozással kapcsolatban további információkkal a minisztérium nem rendelkezik, erről az illetékes hatóságot kell kérdezni – tette egyértelművé a miniszter. Mivel az MNV is ezt javasolta, a rendőrségtől megtudtuk: a BRFK a feljelentést 2015. augusztus 22-én a büntetőeljárásról szóló törvény 174. § 1. bekezdésének a) pontja alapján – azaz bűncselekmény hiányában – elutasította.
Ez elég furcsa, tekintettel arra, hogy az FM lapunk birtokába került vizsgálati jelentése szerint a TIG nem egyedi szerződéssel vásárolt kincstárjegyet, hanem állampapír-portfólió kezelésére adott megbízást, de a bróker ahelyett, hogy végrehajtotta volna az utasításokat, nem állampapírt, hanem Hungária-értékpapírokat vett. Ráadásul a TIG az elszámolások ellenőrzéséről nem gondoskodott, az értékpapír-vásárlás összege az aláírók jogosultsági hatáskörét meghaladta, és megsértette a cég belső szabályzatait is. Nem beszélve arról, hogy az államháztartási törvény 79. §-a alapján a TIG a szabad pénzeszközeit egyáltalán nem „hasznosíthatta” volna a Hungária Értékpapír Zrt.-vel kötött szerződés útján, csak a kincstár által értékesített értékpapír-letéti számlán. Mi ez, ha nem törvénysértés és hűtlen kezelés?
További kérdéseket vet fel az a belügyminiszteri válasz is, amit a már említett Tóth Bertalan szocialista képviselő 2016. március 24-én írásban feltett kérdésére tett Pintér Sándor. A képviselő ezúttal azt firtatta, nyomoz-e a rendőrség a TIG értékpapír-vásárlásaival kapcsolatban, a belügyminiszter pedig még aznapi keltezéssel a következő választ adta: „A kérdésben hivatkozott esettel kapcsolatban a nyomozás jelenleg is folyamatban van, mert még további nyomozati cselekmények foganatosítása szükséges.”
Amikor Tóth Bertalant szembesítettük a rendőrség feljelentést elutasító és a belügyminiszter nyomozást igazoló állításai közötti ellentmondással, a képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a belügyminiszter a kérdésben hivatkozott esettel kapcsolatban adott választ, ő pedig a kérdésben egyértelműen leírta, hogy a Fazekas Sándor által tett feljelentésről érdeklődik. Emlékeztetett arra, hogy 2015. április 22-én ő is tett feljelentést többek között a TIG pénzkihelyezése miatt. Feljelentését azonban 2015. szeptember 23-án véglegesen elutasították, mondván: a cselekmény nem bűncselekmény, illetve az államháztartási törvény megsértése és a vagyoni hátrány keletkezése közötti ok-okozati összefüggést nem tudta bizonyítani. Tóth Bertalan úgy tudta, hogy a minisztérium 2015. március 31-én ugyanebben az ügyben tett feljelentése nyomán a rendőrség (ahogy ezt Pintér Sándor is megerősítette) a mai napig nyomoz.