Lecsaphatnánk a kínaiak pénzére, ha akarnánk

Érdemes lenne elgondolkodni a régiós összefogáson, de a magunk erejéből is csábíthatnánk több jüant.

Ruzsbaczky Zoltán
2016. 05. 24. 16:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A jüanmilliárdok lefölözésére egyébként más megoldás is kínálkozhat. A jó ideje halasztott Belgrád–Budapest vasútvonalon a kínai áruk szállítása után jelen állás szerint csak transzferdíjat számolhatnánk fel a pályahasználatért, de ha üzemek is létesülnének a vasútvonal mentén, akkor máris több bevételhez juthatnánk. Ehhez mindössze elhatározás kell – szögezte le Szunomár Ágnes.

A vasútvonal kivitelezése azonban, csakúgy, mint a legtöbb kínai szerepvállalással eltervezett beruházás, lassan halad. Több dolog is hátráltatja az előrehaladást: vagy a kínaiakkal nem sikerül megegyezni a részletekben, vagy az Európai Bizottság akadékoskodása okoz késlekedést. Szunomár Ágnes ugyanakkor úgy látja: a szerb–magyar–kínai projekt végül meg fog valósulni, hiszen az Európai Uniónak is érdeke, hogy fejlődjön a régiónkban igencsak leromlott állapotban lévő infrastruktúra, még ha ez kínai pénzből lesz is megoldva.

Egy dologban mindenesetre még nagy fejlődésre lenne szükség: jobban helyzetbe kellene hozni a magyar kis- és középvállalkozásokat a távol-keleti ország piacán. Egyelőre ugyanis

a magyar export jórészt az itt székelő multik eladásait jelenti.

Ennek orvoslására szolgálnának a szerte a világon, így Kínában is létrehozott kereskedőházaink, de ezeknek a magyar kivitelre viszonylag kevés hatásuk volt eddig. Bár a keleti nyitás és a kereskedőházak elterjedése összességében nem váltotta meg a világot, Kínában azért sikerült előrelépnünk. Az oda irányuló magyar export 2010-ben még 318 milliárd forint értékű volt, de 2013-ban, a helyi kereskedőház megnyitásának évében már 444 milliárdot tett ki, 2014-ben pedig elérte a 494 milliárdot. Ezzel Kína egyértelműen a legjelentősebb ázsiai exportcélpontunk volt. Az általunk korábban megkérdezett szakértő ugyanakkor úgy látja, ebből a kis- és a középvállalkozások nem az elégtelen támogatás miatt nem tudják kivenni a részüket, hanem mert a termékeik nem elég versenyképesek.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.