A szakíró úgy látja: noha Európának és az Egyesült Államoknak mélyítenie kell kapcsolatait, egy hasonló kereskedelmi egyezmény nem megfelelő módszer erre. Abban az időszakban ugyanis, amikor a világban új erőközpontok tűnnek fel, az amerikaiaknak és európaiaknak mind jobban együtt kellene működni olyan országokkal, mint például Kína vagy Brazília. Ebben az esetben viszont a Nyugat nem keresheti csak és kizárólag a saját anyagi boldogulásának eszközeit.
A TTIP támogatói közül sokan hangsúlyozzák az egyezmény stratégiai szerepét, szerintük a partnerségnek hála a Nyugat meghatározhatja majd a 21. század játékszabályait, mint például a demokratikus értékek terjedését. Csakhogy Kundnani szerint kétséges, hogy a feltörekvő gazdaságok akarnak-e egyáltalán csatlakozni ezekhez a szabályokhoz.
Korábban kiszivárgott iratok szerint egyébként az amerikai tárgyalófél nyomást gyakorol az európaiakra az ügyben, hogy kontinensünkön csökkentsék a génmódosított élelmiszerekkel (GMO) szembeni korlátozásokat, cserébe az amerikaiak az európai autóipar számára ígértek kedvezményeket. Ez Kundnani szerint riasztó jel lehet azok számára, akik ellenzik a GMO-s termékek piacra engedését.
Ismert, az Európai Bizottság két héttel ezelőtti összefoglalója szerint nagyjából félúton tartanak a TTIP-vel kapcsolatos tárgyalások. A dokumentumból kiderült, hogy a tervezett 25 különböző területekkel foglalkozó fejezet közül jelenleg tizenhét esetén létezik olyan szöveg, amely tartalmazza azt, hogy mit akar az EU, és azt is, mit szeretne a TTIP-ben látni az Egyesült Államok is. Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos kedden ugyanakkor arról beszélt: a nehézségek ellenére még az év vége előtt létrejöhet a szabadkereskedelmi megállapodás.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!