Nem kérünk a bagóért kapható dohányból

A cigaretta árának harmadáért is kapható filteres szivarka, mégsem kell a dohányosoknak.

Fogy, fogyogat – így válaszol Kriszti a fővárosi népligeti dohányboltban arra a kérdésünkre, hogy mennyire veszik náluk a filteres szivarkát. A fiatal eladó magyarázata egyszerű: akik veszik, azoknak az alacsony ár a fontos, nem pedig a jó minőség. Majd mutatja a kínálatot: 350 forinttól 530-ig terjednek az árak. Ez utóbbi is messze elmarad ugyanazon márka cigarettaváltozatától, amiért kereken ezer forintot kérnek.

A fiatal hölgy egy újabb vásárlói „innovációval” is megismertetett minket: sokan azért veszik mondjuk az 595 forintos (filter nélküli) szivarkát, hogy kiszedjék belőle a dohányt és azt cigarettahüvelybe töltsék. Mivel az ilyen típusú szivarka hosszú, több mint egy doboznyi cigaretta kijön egy csomagból, így ezzel a módszerrel még a vágott dohányárunál is olcsóbban szerezhető be a hozzávaló az otthon gyártott füstölnivalóhoz. Kriszti azt mondja, náluk jellemzően a szegényebbek veszik a filteres és a filter nélküli szivarkát, kevesen vannak olyanok, akik ínyencként választják ezt a dohányzási lehetőséget.

A népligeti aluljáróból felfelé jövet máris találunk egy dohányost, aki filteres szivarkát szív – a szerkesztőnket. Hogy ő szegénynek számít-e vagy gazdagnak, azt nem tudni, mindenesetre elsőként az olcsósággal indokolja azt, hogy áttért erre a termékre. De azt is felhozza, hogy ebben kevesebb a kátrány, sőt mióta váltott, kevesebb szálat szív el, és nem a rosszabb minőség miatt.

Miért jóval olcsóbb a filteres szivarka, mint az ugyanolyan márkájú cigaretta? – ezzel a kérdéssel fordultunk Tóth Attilához, a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. szabályozási ügyekért és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatójához. Mint mondta, valójában teljesen más termékről van szó, mint a cigaretta, így a gyártási folyamat is különböző. A szivarkáknál felhasznált dohánykeverék összetétele és nedvességtartalma például eltér a cigarettákétól, papír helyett pedig dohánylevelet, úgynevezett dohányfóliát alkalmaznak. Mielőtt pedig a szivarka a fogyasztókhoz jutna, legalább három napot tölt egy külön erre a célra épített helyiségben azért, hogy elérje az optimális nedvességszintet.

A különböző árfekvést azonban inkább az adótartalom eltérése okozza, ugyanis míg a cigaretták esetén a jövedéki adó és az áfa együtt a fogyasztói ár több mint háromnegyedét teszi ki, addig a szivarkák esetén ez jóval alacsonyabb. Tóth Attila szerint ez annak köszönhető, hogy a jogalkotók szerint a filteres, illetve a filter nélküli szivarka fogyasztása nem arra a fogyasztói csoportra jellemző, amely leginkább veszélyeztetett lenne a dohányzás szempontjából – ők a fiatalkorúak –, az alacsonyabb árfekvés és az eltérő fogyasztási élmény miatt inkább az idősebbek körében népszerű, így gyakorlatilag rétegterméknek tekinthető. Az eltérő szabályozásnak köszönhető az is, hogy – ellentétben a cigarettákkal – itt fel sem kell tüntetni a kátrány-, a nikotin- és a szén-monoxid-tartalmat.

A cigaretta árának növekedése miatt arra számíthatnánk, hogy ma egyre többen állnak át a filteres szivarkára, ez azonban nincs így. Tóth Attila megismertetett minket a piac eladási statisztikáival is, melyekből kiderül, hogy az efféle termékek forgalma 2012 után ugyan valóban jelentősen nőtt néhány évig (akkoriban még 20 százalékos éves emelkedés is előfordult), mára 10 százalék alá esett az ütem. A piac szálra vetített eladásainak azonban még a csúcson is csak 2,5-3 százaléka származott a szivarkákból.

Tóth Attila elmondta: a dohánytermékek drágulása miatt a fogyasztók nagyobb mértékben jellemzően nem a szivarkák, hanem inkább a vágott dohány felé fordultak. A szakember szerint a drágulások miatt sokan kipróbálták a szivarkákat, de tartósan a jelek szerint csak kevés fogyasztónak nyerték el a tetszését. Ők azonban kitartanak a néhány száz forintért kapható rudacskák mellett, és büszkén mondják a kíváncsiskodóknak: amit ők szívnak, annak még a papírja is dohányból van.