Alapvetően a vállalkozásokat védik a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények, amelyeknek régi, nemzetközi hagyományaik vannak, és az alapelveket a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) államai dolgozták ki. A probléma lényege: ha egyidejűleg két ország jogosult arra, hogy adót vessen ki egy bizonyos jövedelemre, fennáll a veszély, hogy mindketten megadóztatják – tudtuk meg Vadász Ivántól, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnökétől. Ennek elkerülése érdekében születtek meg ezek az úgynevezett modellegyezmények, ám kétségtelen, hogy sokan próbálnak visszaélni ezzel a lehetőséggel.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nemrég részletes tájékoztatást adott honlapján a kettős adóztatás elkerüléséről a társasági adótörvényen belül. Megírták, alapvetően három eset lehetséges az elszámolásokban, attól függően, hogy a másik érintett állammal van-e hatályos kettős adóztatást kizáró egyezménye Magyarországnak. Az első eset az, ha a külföldi jövedelem nem egyezményes országból származik: ilyenkor a magyar adózási törvények vonatkoznak a bevételre.
Amennyiben a külföldi jövedelem egyezményes országból származik, és előírták a beszámítás módszerét, akkor a munkavégzés helye szerinti országban fizetett adó összegét beszámítják a lakhely szerinti országban fizetendő közteherbe. A harmadik eset az, ha a külföldi jövedelem egyezményes országból származik, és az egyezmény a mentesítés módszerét írja elő. Ilyenkor a munkavégzés helye szerinti országban keresett jövedelmet csakis a kérdéses állam adóztathatja meg, tehát a lakhely szerinti országban adómentes a jövedelem.
– A magyar helyzetre egyébként leginkább az jellemző, hogy a legtöbben nem ismerik a részleteket, sokan pedig azt gondolják, ha külföldön szereznek jövedelmet, akkor egyáltalán nem kell adózniuk. Pedig több mint hetven országgal van kidolgozott egyezményünk, amely a fenti módon meghatározza, hogyan kell elszámolni a jövedelemmel – mondta Vadász Iván.
