A portál szerint az összes tagország hozzájárult ahhoz, hogy az Európai Bizottság feloldja a 2007 és 2013 közötti útépítésekhez nyújtott uniós támogatások kifizetésének megszakítását, a pénz mégsem indult el Budapestre. A lap úgy értesült, hogy közvetlenül az átutalás előtt a regionális biztos állította le a kifizetést, és részletes indoklást kért a Lázár János által irányított Miniszterelnökségtől, immár a 2014 és 2020 közötti időszak közbeszerzési metódusáról. Az aszfaltkeverőügy kapcsán korábban mintegy 500 milliárd forintnyi beragadt támogatásról volt szó, a brüsszeli forrás most mintegy 700 millió euró átutalásának megakadását jelezte.
A hatéves ciklus útépítési pályázataiban a bírálati szempontok közé bevették a környezetterhelési értéket, ami a minél kisebb szén-monoxid-kibocsátást díjazza. Azonban ezzel a módszerrel a Közgép 10,4 milliárdos ajánlata sem volt elég ahhoz, hogy megelőzze a 14,8 milliárd forintért ajánlkozó Strabag–Hódút párost.
Az uniós irányelvek előírják a környezettudatos megközelítés preferálását – ezzel nincs is gond, viszont Brüsszelt zavarja, hogy diszkriminatívan sikerült alkalmazni. A feltételek közé csak az aszfalt szállítási távolsága került be, semmilyen más, az útépítéssel kapcsolatos anyag – mint a kő vagy a föld – mozgatása nem szempont. Így történhet az, hogy kétszer egysávos út kilométerenként 3 milliárd forintért, autópályaárban épül.
A Világgazdaság szerint Brüsszelben vizsgálják azt, hogy Magyarország visszaesőnek számít-e, s ha igen, akkor az előző ciklus támogatását vissza lehet-e tartani az új ciklusban ismétlődő hasonló probléma miatt.
A Miniszterelnökség az üggyel kapcsolatos, hétfő reggel átküldött kérdésekre nem válaszolt a lapnak.
