Megjegyezte: „nem voltam felkészülve arra 25 éve, a rendszerváltáskor, hogy az egy főre jutó GDP-ben nem tudunk majd versenyezni a csehekkel és a szlovénokkal.”
Természetesen vannak biztató jelek – tette hozzá Patai Mihály, elismerve, hogy az államadósság leszorítása, ezen belül a devizaadósság csökkentése rendkívül fontos volt.
Megjegyezte: „nem hittem volna azt sem, hogy a jegybank rá tudja kényszeríteni a bankokat, hogy ne kéthetes betétben tartsák pénzüket a Magyar Nemzeti Bankban, hanem az államadósság csökkentésére állampapírokat vegyenek.” Hozzátette: a magyar gazdaság sérülékenysége ugyanakkor még mindig jelentős.
Patai Mihály szerint azon sem lehet vitatkozni, hogy 2012-ben az MNB Monetáris Tanácsa négy külső tagjának helyes volt az a döntése, hogy a jegybanki alapkamatot le kell vinni, akkorra már lényegében az összes környező ország kamatcsökkentésbe kezdett.
Rámutatott: a magyarországi bankrendszer nagyon komoly kihívásokkal küzd, bár a bankszektor nyereségessége már 2015-ben helyes irányba indult el, a bankok zöme a növekedés és a profitabilitás irányába tudott elmozdulni, és ezt az idei első fél év adatai még jobban megerősítik.
Patai Mihály elmondta: a bankrendszer tulajdonosi szerkezetében Magyarországon és Lengyelországban történt a legjelentősebb elmozdulás a hazai tulajdonú bankrendszer felé.
A régió többi országában ugyanakkor döntő többségben a külföldi tulajdon a jellemző, ez azt jelenti, hogy az esetleges tőkefeltöltés kötelezettsége is a külföldi anyabankokat, azaz a külföldi tulajdonosokat terheli majd, és itt olyan kötelezettségről van szó, amely a bankok esetében lényegében folyamatosan fennáll – hívta fel a figyelmet a Magyar Bankszövetség elnöke.
Kiemelte: a válság hatására a bankok mérlegfőösszegét nézve jelentősebb zsugorodást mutatott Magyarország, mint a régió többi országa, a legnagyobb gondot az ügyfélhitelek leépülése jelenti.
A vállalati hitelek tekintetében még mindig a válság előtti utolsó év állománya alatt vagyunk, miközben a régió többi országában a vállalati hitelállományok bővülése már régóta tart. A lakossági kölcsönök oldalán ugyan meg lehet magyarázni a hitelállományok leépülését a devizahiteleket „megszenvedett” társadalom reagálásával, de tény, hogy az elmúlt években az idei június volt az első hónap, amikor a lakosság nem volt nettó hiteltörlesztő.
Rámutatott: a magyar bankrendszernek még mindig rendkívül jelentősek a terhei. A bankadó 500 millió eurót, a banki elszámolás 1 milliárd eurót, a tranzakciós illeték 150 millió eurót vitt el a hitelintézetektől, ezzel a szektor nyereségessége messze a legrosszabb a régió többi országával összehasonlítva.
Ez rendkívül kockázatos, mert a gyenge nyereségességgel a „fősodorból” kikerült a magyar bankrendszer, és a stratégiákat általában a fő áramlatokra szokták meghatározni, kidolgozni – mondta Patai Mihály.
