Egy másik, banki ügyekben jártas szakember arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy miután a brókerbotrányban külföldre is utaltak az ügyfelek pénzéből, ezek a tranzakciók mindenképpen kiemelt kockázatúak voltak, ezeket látnia, sőt figyelnie kellett az arra hivatott felügyeleti szerveknek. Arról is beszélt, hogy a kifejezetten a gyanús pénzmozgások felderítésére kifejlesztett szoftverek jelzik ugyan, ha a szokásos üzletmenettől eltérő tranzakcióra kerül sor, de intézkedni nem tudnak, ahhoz emberi beavatkozásra van szükség.
A szűk keresztmetszet általában a szürkeállomány szokott lenni, azaz hogy a megfelelő szellemi, elemzői kapacitással rendelkező emberhez jut-e el az információ. Még ennél is nagyobb kérdés azonban, hogy az információ birtokosa fel meri-e vállalni, hogy elindítsa az ellenőrzést. A megalapozott gyanú esetén ugyanis nagy létszámmal és azonnal helyszíni ellenőrzést kell elrendelni, hogy mielőbb leállítsák az esetleges törvénytelen folyamatokat. Az is kérdés, hogy miként kezeli azt a helyzetet az illetékes, amikor több jelzés érkezik, de kicsi a rendelkezésre álló vizsgálati csoport, hiszen el kell döntenie, hová szállnak ki ellenőrzésre.
Mindezek kapcsán megkérdeztük a jegybank felügyeleti részlegét, miként folyik náluk az ellenőrzés, mióta működik az ehhez szükséges informatikai rendszer, hogyan jár el gyanús pénzmozgás észlelése esetén, miként szabályozzák a tevékenységet a törvények, és miként tesz eleget a pénzmosás elleni nemzetközi egyezményben foglalt ellenőrzési kötelezettségnek, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!