Szigorítanák a szélfarmok szabályait

Tíz éve nem engedélyezték új szélerőmű építését, most azonban mégis tovább nehezítenének a feltételeken.

Az új szabályok a tervek szerint a jövő év elején lépnének érvénybe a zöldenergia termelésének újonnan bevezetendő támogatási rendszerével, az úgynevezett Metárral egy időben. Lendvay Péter megjegyezte: a Metár a szélenergiát teljesen elkülönítve kezeli a többi megújuló energiatermelési forrástól. A szélturbinák telepítésére a jövőben is pályázni kell,

arról azonban nincs hír, hogy a kormányzatnak szándékában állna ilyen pályázatokat kiírni.

Érdemes megjegyezni, hogy a kormány is elismerte, lenne még helyük új szélturbináknak a hazai áramellátó rendszerben. 2010-ben ugyanis 410 megawatt új szélturbina-kapacitás telepítésére hirdetett pályázatot, amelyet később ismeretlen okból visszavont.

Magyarországon a szélerőművek megközelítőleg 65 százalékát külföldi tulajdonosok birtokolják. A tornyok több mint fele spanyol kézben van. Egyes turbinák több tulajdonosváltás után kerültek külhoni gazdához. A valódi tulajdonosi kör meghatározását azonban nehezíti, hogy az ilyen létesítmények zömét részvénytársaságok működtetik, és sokszor szinte lehetetlen megállapítani a részvényeket többszörös áttételen keresztül birtokló végső tulajdonosok kilétét. A magyarországi szélerőműveket üzemeltető társaságok ugyanakkor idehaza vannak bejegyezve, itt adóznak.

A magyarországi szélerőmű-létesítési engedélyek iránt nagy lenne a kereslet, mivel egy 2 megawattos szélturbina évente akár mintegy 100 millió forint bevételt is hozhat. A szélenergiából nyert áramot ugyanis a mostani szabályok szerint a helyi szolgáltató vagy a villamosenergia-rendszert irányító vállalat, a Mavir Zrt. törvényben rögzített áron, kilowattóránként 30 forint körüli összegért köteles átvenni, ez a tarifa majdnem a duplája a hazai erőművekben termelt áram átlagárának. Az ilyen beruházások megtérülési ideje azonban még így is általában 12-15 év.

Jelenleg az újratermelődő energia típusai – nap, szél, geotermális, illetve egyéb „zöldforrások” – részesedése tíz százalék körüli a hazai energiafelhasználásban. Ezen belül a szélenergia részaránya mindössze a másfél százalékhoz közelít. Egyes szakértők szerint a szélfarmok telepítésének a megakadályozása is hozzájárul ahhoz, ha hazánk nem lesz képes teljesíteni az Európai Unióval szemben vállalt kötelezettségét, amely szerint 2020-ra 14,65 százalékra kellene növelnünk a megújuló források részesedését a hazai energiatermelésben. Némelyik iparági szakember úgy véli, hogy a zöldenergia-termelés hazai elterjedését egyebek mellett az hátráltatja, hogy a kormány a paksi atomerőmű bővítését helyezi előtérbe minden más energetikai beruházás támogatásával szemben.