Az új szabályok a tervek szerint a jövő év elején lépnének érvénybe a zöldenergia termelésének újonnan bevezetendő támogatási rendszerével, az úgynevezett Metárral egy időben. Lendvay Péter megjegyezte: a Metár a szélenergiát teljesen elkülönítve kezeli a többi megújuló energiatermelési forrástól. A szélturbinák telepítésére a jövőben is pályázni kell,
arról azonban nincs hír, hogy a kormányzatnak szándékában állna ilyen pályázatokat kiírni.
Érdemes megjegyezni, hogy a kormány is elismerte, lenne még helyük új szélturbináknak a hazai áramellátó rendszerben. 2010-ben ugyanis 410 megawatt új szélturbina-kapacitás telepítésére hirdetett pályázatot, amelyet később ismeretlen okból visszavont.
Magyarországon a szélerőművek megközelítőleg 65 százalékát külföldi tulajdonosok birtokolják. A tornyok több mint fele spanyol kézben van. Egyes turbinák több tulajdonosváltás után kerültek külhoni gazdához. A valódi tulajdonosi kör meghatározását azonban nehezíti, hogy az ilyen létesítmények zömét részvénytársaságok működtetik, és sokszor szinte lehetetlen megállapítani a részvényeket többszörös áttételen keresztül birtokló végső tulajdonosok kilétét. A magyarországi szélerőműveket üzemeltető társaságok ugyanakkor idehaza vannak bejegyezve, itt adóznak.
A magyarországi szélerőmű-létesítési engedélyek iránt nagy lenne a kereslet, mivel egy 2 megawattos szélturbina évente akár mintegy 100 millió forint bevételt is hozhat. A szélenergiából nyert áramot ugyanis a mostani szabályok szerint a helyi szolgáltató vagy a villamosenergia-rendszert irányító vállalat, a Mavir Zrt. törvényben rögzített áron, kilowattóránként 30 forint körüli összegért köteles átvenni, ez a tarifa majdnem a duplája a hazai erőművekben termelt áram átlagárának. Az ilyen beruházások megtérülési ideje azonban még így is általában 12-15 év.
