Előzetes felméréseink szerint a munkáltatók 70 százaléka annak ellenére is megtartja vagy akár emeli is az öngondoskodásra szánt béren kívüli juttatások mértékét, hogy az arra vonatkozó adóteher jövő januártól 34,51 százalékról 49,98 százalékra emelkedik – mondta lapunknak az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke. Kravalik Gábor ugyanakkor kifejtette, a nyugdíj- és egészségpénztárakkal szerződéses kapcsolatban álló foglalkoztatók akár 23 százaléka megszüntetheti ezt a fajta juttatást, mert nem tudja átvállalni a több mint 15 százalékpontos adónövekedést. A fennmaradó hét százalék nem nyilatkozott vagy nem adott értékelhető választ ez erre vonatkozó felmérésben.
Az ÖPOSZ azt is megkérdezte a munkaadóktól, ajánlanák-e a dolgozóknak, hogy a kafetéria százezer forintig készpénzben adható elemét részben öngondoskodásra fordítsák. A válaszadók 82 százaléka valamilyen formában nyitott lenne erre, ezen belül 35 százalék mindenképpen javasolná nekik. Nem foglalkozik a kérdéssel hét százalékuk, mert a munkavállalókra bízzák a felhasználás módját, közel 10 százalékuk pedig nem is tervezi a készpénz-kafetéria bevezetését. A pénztárszövetség afelől is érdeklődött, mely juttatási formát tartják a cégek a leghatékonyabbnak. Természetesen az első helyre a bér került, mint legfőbb ösztönző, a második legnépszerűbb a készpénzes kafetéria mellett gyakorlatilag holtversenyben az önkéntes pénztári befizetés volt, csak utánuk következett a Széchenyi-pihenőkártya. Vagyis a megkérdezett 250 munkaadó arra jutott, hogy a nyugdíj- és egészségpénztári befizetéssel jobban motiválja dolgozóit, mintha a Szép-kártya három eltérő felhasználási körű alszámlájára: szállásra, vendéglátásra vagy szabadidőre utalna pénzt.
– A lakosság 48 százalékának van valamilyen tetszőleges nyugdíjcélú tartaléka, ugyanakkor 24 százaléknak kimondottan nyugdíjpénztári megtakarítása van – idézett lapunknak Kravalik Gábor a szövetséggel együttműködő NRC Kutatócentrum friss felméréséből, hozzátéve, hogy a szabadon értelmezett nyugdíjcélú megtakarítás aránya néhány százalékos csökkenést mutat a tavalyi kutatáshoz képest, a nyugdíjpénztári pedig hasonló mértékű növekedést. Utóbbi annak tudható be az ÖPOSZ elnöke szerint, hogy egyre többen ismerik fel, a nyugdíjpénztárak hatékony megtakarítási formát nyújtanak, tavaly például infláció feletti 4-5 százalékos hozamot produkáltak, az egyéni befizetések után igényelhető 20 százalékos adójóváírás lehetőségéről nem is beszélve.
