A minap a Passauer Neue Pressének nyilatkozva Orbán Viktor egyebek között arról beszélt „ha Magyarországnak azt vetik a szemére, hogy csak pénzt fogadunk el az EU-tól, akkor ez sérti az önbecsülésünket, mivel ez csak az érem egyik oldala”. Az EU régi, gazdag tagállamai „nagyon sok pénzt keresnek Magyarországon és a magyarokon”, és a kohéziós alapok támogatásai csak részben ellensúlyozzák, hogy „a többi EU-ország hatalmas tőkéje legázol bennünket”.
Róna Péter közgazdász ennek kapcsán arról beszélt lapunknak, hogy éppen a multinacionális cégeknek adott állami támogatások erősíthetik a miniszterelnök által bírált folyamatot. A szakértő az OECD jelentésére hivatkozva elmondta, hazánkban 45 százalékkal magasabb a multinacionális cégeknek juttatott állami pénz, mint a másik három visegrádi ország átlaga. Ráadásul Róna Péter szerint e juttatások felhasználásának nyomon követése sem biztosított, így nem tudni, mire költik a kiválasztott multik. Az Oxfordi Egyetem oktatója arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek a hatalmas összegű támogatások is hozzájárulnak a bérek alacsonyan tartásához.
– Ezenkívül az is hozzájárul az uniós és a regionális államokhoz képest lemaradó hazai keresetekhez, hogy az állam feltűnően sokat központosít a nemzeti jövedelemből. Ezen is sürgősen változtatni kellene – tette hozzá.
A magyarországi bérek nagyságát az is befolyásolja, hogy – éppen a betelepülő multik termelési szerkezete miatt – a tőke részesedése nagyobb a nemzeti jövedelemből, mint az Európai Unió átlaga, és így logikusan kevesebb jut a munkára. Végül az is jelentős probléma, hogy a bértábla alsó részein lévő rétegek keresete olyan alacsony, hogy abból nem tudják fogyasztásukkal a belső keresletet kellő mértékben növelni, aminek hatása érezhetően hiányzik a gazdasági növekedésből.
