Kifejtette: a szakszervezetek tíz éve azért küzdenek, hogy a nettó minimálbér érje el a létminimumot, a szakmunkás bérminimum pedig nagyobb mértékben növekedjen a minimálbérnél.
A kormány és a szociális partnerek között kedden létrejött megállapodása szerint jövőre a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő, a járulékok 5 százalékkal csökkennek, 2018-ban a minimálbér újabb 8 százalékkal, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok.
A szakszervezeti vezető szerint a megállapodás hozzájárul ahhoz, hogy a megbomlott munkaerőpiaci folyamatok belátható időn belül egyensúlyba kerüljenek.
Fontosnak nevezte Palkovics Imre, hogy a magyar szakképzett munkaerő megmaradjon a munkahelyén, szerinte a megbecsültséget a megélhetési feltételek biztosításával is meg kell adni.
A Munkástanácsok elnöke szólt arról, hogy a bérmegállapodás a magyar gazdaság versenyképességét is növeli, a vállalkozásoknál, így a kkv-knál is a bér nemcsak költség elsősorban, hanem hatékonysági kérdés is. A béremelés rákényszeríti a vállalkozásokat arra, hogy hatékonyabban szervezzék a legértékesebb elemet, az élő munkaerőt – mondta Palkovics Imre.
Korábban írtunk arról, hogy munkaadói oldalról nem látja optimistán „a bérek kapcsán hirtelen jött kormányzati felzárkóztatási ötletmegvalósítást” a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége főtitkára. Horváth Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy csalóka az idei helyzet, mivel kedvező időjárás mellett lehet, hogy az utóbbi tíz év legjobb termésátlagait takarítottuk be, ez a kép azonban megcsal bennünket, hiszen az agráriumban 20-30 százalékos árcsökkenés tapasztalható, különösen a gabonaféléknél.
A Hír TV pedig Dávid Ferencet, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkárát kérdezte a béremelés hatásairól. A főtitkár úgy véli, elsősorban a multiknak kedvez a kormány és a szociális partnerek között létrejött bérmegállapodás. A videót itt tekintheti meg.
