Százmilliók mennek el a Seszták–Lázár-háborúra

Sok száz millió forint mehet el a két miniszter harcára, ami nagymértékben befolyásolja az energiapiacot.

Az állami tulajdonú Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt. (KAF) nem egy különösebben ismert szervezet, de nem is nagyon hagytak neki teret a bemutatkozásra.

A céget hárommilliárd forinttal indították útnak még tavaly februárban, több száz milliót költöttek magukra, irodát béreltek, munkatársakat fizettek, gépeket vettek, csak 2015-ben 427 millió forintot tapsoltak el, miközben folyamatosan tologatták a tevékenység megkezdésének a határidejét – írja az Index.hu

A lap szerint a szervezetnek a mai napig nincs engedélye, pedig a legutóbbi verzió szerint október 1-jétől már tényleg működnie kellene. Egy, a parlamentben is tárgyalt törvénymódosítás alapján viszont úgy tűnik, a kormány legújabb terveiben már egyáltalán nem számol a KAF-fal, a cégnek szánt feladatokkal más állami szervezeteket bíz meg.

Az Index közölte, az ügy hátteréhez érdemes tudni, hogy az utóbbi években Lázár János Németh Lászlóné irányítása mellett a Miniszterelnökségen egy Seszták Miklóstól és az MVM-től elkülönülő energiapolitikai centrumot próbált meg kiépíteni.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (NFM) a Miniszterelnökséghez került a lakosságot ellátó rezsicég, a Főgáz bázisán létrehozott ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt., itt pörgött fel a gázszolgáltató multik ügyfeleinek egy cégbe terelése, itt hozták létre a Magyar Villamos Művektől (MVM) független gázkereskedő céget, és más cégekkel együtt Lázárék alá került a KAF is. A cégeket mind az államtitkárrá lefokozott volt miniszter, Németh Lászlóné irányította a Miniszterelnökségen.

És bár nyílt konfliktusból kevés volt, több helyről lehetett hallani, hogy az erőtér kiépítését nem veszi jó néven az NFM-es kör. Az energiapolitika a korábbi években hagyományosan hozzájuk tartozott, ők irányítják a legnagyobb állami energiacéget, az MVM-et is, miközben a Miniszterelnökségnél is egyre grandiózusabb energetikai terveket kezdtek szőni.

A két tárca háborújának egyik legélesebb helyzete az volt, amikor Lázárék még az aranytojást tojó tyúkra, a Paksi Atomerőműre is szemet vetettek, illetve ötletszinten a paksi pénzek megcsapolása is felmerült, hogy rezsit csökkentsenek. És bár az erőmű végül nem került hozzájuk, enélkül is sok ütést vittek be az NFM-nek az utóbbi néhány évben.

A KAF pontos küldetését a kezdetektől homály fedte. A cég a hivatalos szöveg szerint a „nemzeti érdekek védelmére, a rezsicsökkentés fenntarthatóságára” jött létre, de hogy hosszabb távon egy alternatív rendszerirányítót akartak-e vele felépíteni, bevezetni az okos mérést, esetleg csak a közműcégek közötti elszámolásokat koordinálta volna, a mai napig nem világos.

Bár a felsoroltak mindegyike megjelent a cég létrehozása körüli magyarázatokban, érthetetlen volt, miért kell erre külön vállalkozás, például az elszámolások koordinálásának ellátására alkalmasnak tűnt a már meglévő energiahivatal is. (Ezt akkoriban egy szocialista módosító fel is vetette, a javaslatot leszavazták.)

Hogy a Miniszterelnökség birodalomépítési tervei miről szóltak, talán már soha nem derül ki, a Lázár–Seszták-harc ugyanis Lázárék csapatának látványos fegyverletételével zárult, Németh Lászlónét nyugdíjazták, és több állami cég élén fejek hullottak. A terület Matolcsy közeléből kapott új vezetőt, majd a Némethné felügyelte cégeket végül el is vették a Miniszterelnökségtől. Mindent át kellett adniuk Sesztáknak: az MFB és a posta mellett az ENKSZ-t és a KAF-ot is.

Most pedig úgy látszik, a fejlesztési tárca igyekszik megszüntetni a feleslegesnek tűnő párhuzamosságokat, de még ő maga sem tudja, hogy merre tovább. A Figyelő korábbi cikke szerint egyelőre még az átvett cégek stratégiáit sem sikerült kidolgozni, jó esetben az év végére készülnek el vele.

A KAF-fal az eredeti szándék már nem valósul meg, aszerint ugyanis több mint egy hónapja már élesben működnie kellene. Az energiahivataltól azonban engedélyt nem kapott, szeptember végén pedig kijött egy rendelet, hogy egyelőre a KAF-nak szánt adatkezelést és az elszámolást továbbra is a rendszer-üzemeltetők és a kereskedők végezzék, ha meg majd mégis kapna engedélyt, arról szólni fognak.

Aztán nem sokkal később benyújtottak egy törvénymódosítást, amelyből kiderült, hiába is várnak az engedélyre. Egy, a parlamentben is tárgyalt javaslat hatásvizsgálati lapjából egyértelmű lett: teljes egészében az energiahivatalhoz sorolják át azokat a kvázi hatósági, elszámolási és ellenőrzési feladatokat, amelyeket a KAF-nak szántak volna, a törvényből nagyrészt kihúzogatták a KAF-ot említő szövegrészeket.

A KAF-nak kitalált elszámolási, adatgyűjtési feladatokkal pedig majd az „okos mérés mintaprojektet megvalósító, szintén állami tulajdonú céget bízzák meg”. Ez alighanem az MVM-es Mavir nemrég létrehozott leányát jelenti. De ide kapcsolhatják be valahogy a KAF-ot is, hogy ne kelljen megszüntetni.

Az NFM az Index kérdésére elmondta, a kormány a KAF működtetését „új struktúrában képzeli el”. Ha a törvényjavaslatot elfogadják, a KAF tulajdonosi jogainak gyakorlója a tárcához tartozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) lesz. A KAF tevékenységét pedig össze lehet hangolni a szintén az MNV alá tartozó MVM-csoport által végzett úgynevezett okos mérés projekttel.

A tárcák közötti torzsalkodás sokba került az adófizetőknek, ahhoz képest ugyanis, hogy a KAF két éve nem csinál semmit, pontosabban kitartóan készült arra, hogy valamit majd egyszer csinálni fog, egész sok pénzbe került.

Mérleget csak az első, nem teljes évükről látunk, de ezalatt is 427 millió forintnyi mínuszt hoztak össze, 17 embert vettek fel, ebből 10 vezető, csak a bérköltségre 200 millió ment el. Czakó Kálmán vezérigazgatónak 23 millió forint volt az éves fizetése, ami mellé 979 ezer forintnyi kafetériát kapott. A felügyelőbizottság fenntartása 10 millió forintba került, a bizottság elnökének havi 450 forint volt a bruttó bére.

Az Index közölte, irodát béreltek évi 23 millióért, honlapot készítettek, szoftverekért, biztosításért, előfizetésekért, könyvvizsgálatért, bérszámfejtésért, könyvelésért, bankolásért, takarításért, irodaszerért, rezsiért fizettek. Ezenkívül külső szakértőket is megbíztak 2015-ben több mint 40 millió forintért, oktatást tartottak másfél millióért, sőt még 14. havi bért is adtak a munkavállalóiknak. Az évben mindössze 2000 forintnyi bevételük volt, egy kerekítésen nyerték.