A KAF pontos küldetését a kezdetektől homály fedte. A cég a hivatalos szöveg szerint a „nemzeti érdekek védelmére, a rezsicsökkentés fenntarthatóságára” jött létre, de hogy hosszabb távon egy alternatív rendszerirányítót akartak-e vele felépíteni, bevezetni az okos mérést, esetleg csak a közműcégek közötti elszámolásokat koordinálta volna, a mai napig nem világos.
Bár a felsoroltak mindegyike megjelent a cég létrehozása körüli magyarázatokban, érthetetlen volt, miért kell erre külön vállalkozás, például az elszámolások koordinálásának ellátására alkalmasnak tűnt a már meglévő energiahivatal is. (Ezt akkoriban egy szocialista módosító fel is vetette, a javaslatot leszavazták.)
Hogy a Miniszterelnökség birodalomépítési tervei miről szóltak, talán már soha nem derül ki, a Lázár–Seszták-harc ugyanis Lázárék csapatának látványos fegyverletételével zárult, Németh Lászlónét nyugdíjazták, és több állami cég élén fejek hullottak. A terület Matolcsy közeléből kapott új vezetőt, majd a Némethné felügyelte cégeket végül el is vették a Miniszterelnökségtől. Mindent át kellett adniuk Sesztáknak: az MFB és a posta mellett az ENKSZ-t és a KAF-ot is.
Most pedig úgy látszik, a fejlesztési tárca igyekszik megszüntetni a feleslegesnek tűnő párhuzamosságokat, de még ő maga sem tudja, hogy merre tovább. A Figyelő korábbi cikke szerint egyelőre még az átvett cégek stratégiáit sem sikerült kidolgozni, jó esetben az év végére készülnek el vele.
A KAF-fal az eredeti szándék már nem valósul meg, aszerint ugyanis több mint egy hónapja már élesben működnie kellene. Az energiahivataltól azonban engedélyt nem kapott, szeptember végén pedig kijött egy rendelet, hogy egyelőre a KAF-nak szánt adatkezelést és az elszámolást továbbra is a rendszer-üzemeltetők és a kereskedők végezzék, ha meg majd mégis kapna engedélyt, arról szólni fognak.














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!