Vakvágányra kerülhet a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés

Több jel utal arra, hogy a kormány enged az uniós nyomásnak és kihátrál a projekt mögül.

Mint arról korábban lapunk is beszámolt, a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszára 550 milliárd forintot szánna az állam, amelyből 472 milliárd kínai hitelként állna rendelkezésre. Húszéves futamidővel és – a szakértők által reálisnak tartott – 2-3 százalékos kamattal számolva a fejlesztés összköltsége 650-700 milliárd forintra tehető. Az eredeti tervek arról szóltak, hogy 2017-re elkészül az óránként 160 kilométeres sebességre alkalmas pálya a hozzá tartozó villamossági korszerűsítésekkel együtt.

További jelek is utalnak rá, hogy a felek elengedték a Budapest–Belgrád-vonal korszerűsítésének ötletét: február végén a Financial Times brit üzleti lap számolt be arról, hogy a projekt jogszerűségét vizsgáló Európai Bizottság várhatóan nem fog rábólintani a fejlesztésre. A lapunk birtokába került dokumentumok alapján elmondható, a sajtóértesülés miatt Kína EU-misszióvezető-helyettese magyarázatot követelt a magyar kormánytól. Mint megtudtuk, a magyar diplomaták igyekeztek megnyugtatni a kínai felet; elhangzott ugyanis, hogy „jól haladnak” a kötelezettségszegési eljárás lezárása érdekében folytatott tárgyalások.

Az olasz La Repubblica szintén februárban, Sergio Mattarella elnök pekingi látogatása kapcsán adott hírt arról, hogy Brüsszel aggályai miatt megkérdőjeleződött a Pireuszt Magyarországgal összekötő Budapest–Belgrád-vasútvonal sorsa, és az itáliai városok, valamint kikötők válhatnak az „Egy övezet, egy út” (OBOR) útvonalon érkező kínai teherszállítmányok célpontjaivá. A cikk Velence kikötőjét nevezte meg lehetséges nyertesnek. Eközben Magyarország is igyekszik pozíciót váltani. Legalábbis erre utal, hogy Budapest a közelmúltban 200 millió eurós, csaknem 60 milliárd forintos befektetést vállalt a szlovéniai Koper kikötőjének bővítésében.