„Az alapjövedelemmel azok járnának jól, akik az alsó középosztályhoz tartoznak, de azért van akkora bevételük, hogy ne részesüljenek a Nyugat-Európa-szerte nagyon is bőkezű szociális juttatásokból” – mondta a Hvg.hu beszámolója szerint Michael Forster, aki a 34 tagállamot, köztük Magyarországot is tömörítő, párizsi székhelyű szervezet kutatását irányította.
Felmérésük kiindulópontja az volt, hogy minden nagykorú alanyi jogon havi 465 eurót kapna, míg a 18 évnél fiatalabbak havonta 100 eurót. Fontos az is, hogy az alapjövedelem helyettesítene minden más szociális segélyt vagy juttatást.
A kutatásból kiderült: az alapjövedelem bevezetése hátrányosan érintené a korkedvezményes nyugdíjasokat és a munkanélkülieket is. Kevesebb bevételhez jutnának azok a minimálbéren élő családok, amelyek a kereset mellett lakbértámogatást, családi pótlékot, iskolakezdési segélyt és még sok más juttatást is kapnak.
Az OECD szerint a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésével a vizsgált országok közül háromban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és Finnországban nőne a szegénységben élők aránya, és Olaszországban változatlan maradna. A nemzetközi gazdasági szervezet tehát nem javasolja az alapjövedelmet, illetve csak alacsonyabb összeggel és sok más kísérő intézkedéssel tartaná elfogadhatónak, de egy ilyen bonyolult rendszer iszonyatosan növelné a bürokráciát, és persze plusz költségvetési kiadásokkal is járna.
