Lehet, hogy Magyarország jobban teljesít, azonban a régiós országok még ennél is gyorsabb fejlődésre, az európai uniós támogatások sokkal hatékonyabb felhasználásra képesek, mint hazánk. Ez derült ki az Eurostat adataiból. A Portfólió.hu cikke szerint tavalyi előzetes adatok alapján, legalábbis, amely az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) illeti, a térség legfejlettebb országa Csehország, az uniós átlag 88 százalékát hozta, a legszegényebb Bulgária pedig a 48 százalékát. A magyar érték 68-ról 67 százalékra csökkent. A portál szerint az utóbbi tíz évben hazánkat megelőzte Szlovákia, Észtország, Litvánia és Lengyelország is.
Az egy főre jutó GDP-n felül van egy másik mutató is, amelyet egyéni fogyasztásként lehetne magyarra fordítani. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat szerint ez a mutató hasznosabb akkor, amikor az állampolgárok jólétét szeretnénk más országokéval összehasonlítani, hiszen ebben olyan tételek is benne vannak, mint az egészségügyi és oktatási szolgáltatások.
Az egyéni fogyasztási mutató kiábrándítóbb képet mutat a magyar helyzetről. Ez alapján ugyanis tavaly utolért minket Románia, és így az uniós átlag 63 százalékán állva már csak a horvát és bolgár háztartások tűnnek szegényebbeknek a magyaroknál. Az egyéni fogyasztás alapján a régión belül Litvániában a legjobb élni. A bolgár háztartások átlagos fogyasztása alig több mint az uniós átlag fele, a litvánoké viszont 86 százalékon áll, ezzel megelőzik a portugálokat és közelítik a spanyolokat. A mutató magyar értéke hosszabb ideje stagnál, így nem csoda, hogy még több ország hagyta le Magyarországot. 2005-ben még csak a cseh és a szlovén háztartások fogyasztása haladta meg a magyarokét, vagyis 11 év alatt a toplistás dobogóról a leggyengébbek dobogójára értünk.
Felmerülhet a kérdés, hogy mi magyarázza az általánosabban elfogadott egy főre jutó GDP, illetve az egyéni fogyasztás alapján kialakuló listák közötti különbséget. A gazdasági portál szerint a különbséget az okozza, hogy adott mennyiségű megtermelt GDP-t nem feltétlenül ugyanolyan arányban használnak fel a gazdasági szereplők. Például ha egy ország a jövedelmének egy részét a korábbi adósságainak törlesztésére fordítja, akkor kevesebb jut fogyasztásra. Ha viszont éppen hitelből fogyaszt, akkor több. A román egy főre jutó GDP 13-14 százalékkal elmarad a magyartól, de míg Magyarország a külső adósságát intenzíven leépítő szakaszban van, addig a román folyó fizetési mérleg deficites. – Bár az egyéni fogyasztási mutató jobban közelíti az életszínvonalat, mint az egy főre jutó GDP, az életszínvonalat a közvetlen fogyasztáson túli tényezők is befolyásolják, mint például az épített környezet minősége, a környezetszennyezés, a különféle állami szolgáltatások színvonala, a jólétérzet pedig nagyon szubjektív fogalom, amely az egyéni preferenciáktól függően nagyon eltérő lehet – írta a Portfólió.hu.
