Míg a Tescónál indult átszervezés folytán sajtóértesülések szerint akár még elbocsátások is lehetnek, addig a vidéki boltokban a munkaerőhiány jelenti a legfőbb kihívást a bérek kitermelése mellett. Mint arról a kormánypárti Magyar Idők beszámolt, az anyavállalat utasítására újabb átszervezés zajlik a magyarországi Tescónál; a vevőszolgálatok munkaköreinek összevonása több száz dolgozót érinthet a hipermarketekben, közülük lesz, akinek megszűnik a munkája az áruházláncnál. Az átszervezést az anyaországban, valamint a kelet-közép-európai Tesco Európa-csoport valamennyi tagjánál végrehajtják: hazánkban például megszűnik a vevőszolgálati specialista munkakör.
A Tesco Globál Zrt. bár a lap megkeresésére azt válaszolta, hogy az átszervezés csak a Tesco angliai üzletágát érinti, nincsen hatással a magyarországi működésre. Mindennek ugyanakkor ellentmond lapunk azon értesülése, ami szerint tegnap a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete vezetői szintű egyeztetésen vett részt az üzletlánc törökbálinti központjában. Az ügyben többször is kerestük a Karsai Zoltánt, a KASZ elnökét, ám cikkünk megjelenéséig nem sikerült elérnünk.
Mindeközben egyre komolyabb bajban vannak a vidéki Coop-üzletek: a Blokkk.com kereskedelmi szakportál cikke szerint egyre több olyan üzlet van, amely hétfő mellett kedden és szerdán is zárva tart, mivel nem tudja kigazdálkodni a mindennapi nyitva tartáshoz szükséges bevételt. A nem márkázott egységekkel együtt ötezer üzletből álló, összesen mintegy 30 ezer embert foglalkoztató hálózat körülbelül ötven boltja nem nyit ki mindennap, jellemzően az északkelet-magyarországi falvakban, ahol a fizetőképes kereslet lényegesen kisebb, mint egy városban. Az okok között sejthető, hogy a 2016-os bruttó 129 ezer forintról 2018-ra 181 ezer forintra, azaz 40 százalékkal emelte meg a kormány a garantált bérminimumot, miközben a vidéki településeken nagyobb számban élnek olyanok – például nyugdíjasok és közmunkások –, akik kimaradnak a fogyasztást növelő béremelésekből.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára lapunk érdeklődésére kifejtette: a vidéki kisboltokat is érinti az általános munkaerőhiány és az elvándorlás, ráadásul a szakképzett munkaerőit igénylő feladatkörök relatíve magasabb béreit sem könnyű kigazdálkodni az alacsony forgalmú falusi üzletekben. Ám a csökkentett idejű nyitva tartás, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás hosszú évtizedekre visszanyúló gyakorlat a falusi boltoknál, hiszen az alacsonyabb forgalom, illetve a helyi vásárlási szokások kielégítésére elég reggel és délután kinyitni néhány órára. – A fokozódó elvándorlás és a munkaerőhiány ugyanakkor érzékelhetően nehezíti a helyzetet – fejtette ki Vámos György, megjegyezve: jelenleg nincs pontos adat arra vonatkozóan, hogy hány vidéki bolt tart zárva a hét bizonyos napjain.
