Sok jóra nem számíthat az, akinek az adóssága követeléskezelőhöz kerül: jelenleg a választásig nagyobb türelmet mutatnak a végrehajtók, de április 8. után ismét kezdődhetnek a végrehajtások, illetve a kilakoltatások az Azénpénzem.hu információi szerint. Azt, hogy milyen nagyságrendű problémáról van szó, jól mutatja, hogy tavaly egész évben 220 milliárd forint értékű követelést adtak el a bankok, s ennek harmadát az utolsó negyedévben. A megelőző év egészében 426 milliárd forintnyi tartozásállomány került követeléskezelő cégekhez úgy, hogy annak döntő része, pontosan 350 milliárd forint az utolsó három hónapban. A Portfolio számítása szerint öt év alatt 47 ezer család vesztette el lakását a hitele miatt.
A legnagyobb szociális kockázatot a mintegy 122 ezer késedelmes jelzáloghitel-szerződés jelenti a 2017 közepi adatok szerint, amelyek összege akkor (valószínűleg ma is) az ezermilliárd forintot is meghaladta. Öt év alatt 4442 otthon eladását kényszerítették ki a bankok, ebből tavaly 2318-at, vagyis több mint a felét. A kényszer-értékesítés nem feltétlenül jelent kilakoltatást, az viszont biztos, hogy az adóst ilyenkor kiteszik a tulajdonosi pozíciójából. Arról, hogy ez után még mekkora adósságot kénytelen cipelni a hátán, nincs adat. A bedőlt lakáshitelesek ingatlanait felvásárló Nemzeti Eszközkezelő öt év alatt 32 146 lakás tulajdonjogát vette át, ebből 6328 lakásét tavaly. Összességében is aggasztó a lakossági eladósodottság: a Központi Hitelinformációs Rendszert kezelő BISZ Zrt. adataiból ugyanis kiderült, hogy 2017 végén még mindig 1,583 millió élő lakossági mulasztást tartottak nyilván, aminek döntő része hitelelmaradás lehet.
