A bankoknál egyre kevesebb az olyan hitel, amelyet nem tudnak fizetni az adósok – olvasható ki a Magyar Nemzeti Bank friss statisztikájából. Ez azonban nem jelenti azt, hogy jobb helyzetben lennének az eladósodott ügyfelek, jellemzően a volt devizahitelesek. A bankok nem fizető állománya ugyanis nem azért csökkent, mert a bajban lévő családok közül egyre többen kerülnek jobb helyzetbe, hanem azért, mert tömegével értékesítik a pénzintézetek a fizetésképtelenné vált ügyfelekkel szembeni követeléseket.
A jegybank adatai szerint tavaly decemberben a kölcsönök 7,5 százalékának részleteit nem tudták fizetni már legalább 90 napja a lakossági ügyfelek. Egy év alatt tehát 0,9 százalékponttal csökkent a rossz hitelek aránya, ha viszont a 2015-ös adatokhoz mérünk, akkor sokkal látványosabb az esés. Akkor még ugyanis a hitelek 18,1 százalékát voltak képtelenek törleszteni az adósok.
Az Azénpénzem.hu pénzügyi portál ennek kapcsán arra hívja föl a figyelmet, hogy ebbe a számba beleértendő az összes olyan kölcsön, amelyet a fizetési nehézségek miatt átütemeztek, vagyis az alacsonyabb törlesztőrészlet érdekében megnövelték a futamidőt. Azt, hogy ez sem jelent végleges megoldást, jól mutatja, hogy az újraszámolt hiteleknek több mint harminc százaléka ismét csak 90 napon túli késedelembe esett.
Utóbbiakat egy idő után végleg leírják a bankok, s akkor már nem sokat vesződnek, a lejárt tartozásokat a követeléskezelőknek értékesítik. E módszer kapcsán érdekes dologra hívta föl a figyelmünket a Bankcsapda Egyesület elnöke. Falus Zsolt szerint miközben a bankok legfeljebb fizetési könnyítéssel – magyarul a futamidő megnövelésével, ami egyben a visszafizetendő összeg emelkedését is jelenti – „segítik” az adóst, a követeléskezelőnek már töredékáron értékesítik az adósságot. Munkájuk során találkoztak olyan fizetésképtelenné vált devizaadóssal, aki hiába igyekezett megegyezni a bankkal a tartozás egy részének elengedéséről, a bank szóba sem állt vele. Ehhez képest az adósságot a követelés harminc százalékáért odaadták egy követeléskezelőnek. – Azt gondolhatnánk, hogy ezzel ráfizet a bank – tette hozzá Falus Zsolt –, de szó sincs erről, hiszen a kölcsönszerződések nagy része mögött olyan fedezetbiztosítási ügyletek állnak, amelyek kártalanítják a pénzintézetet.
Sok jóra nem számíthat az, akinek az adóssága követeléskezelőhöz kerül: jelenleg a választásig nagyobb türelmet mutatnak a végrehajtók, de április 8. után ismét kezdődhetnek a végrehajtások, illetve a kilakoltatások az Azénpénzem.hu információi szerint. Azt, hogy milyen nagyságrendű problémáról van szó, jól mutatja, hogy tavaly egész évben 220 milliárd forint értékű követelést adtak el a bankok, s ennek harmadát az utolsó negyedévben. A megelőző év egészében 426 milliárd forintnyi tartozásállomány került követeléskezelő cégekhez úgy, hogy annak döntő része, pontosan 350 milliárd forint az utolsó három hónapban. A Portfolio számítása szerint öt év alatt 47 ezer család vesztette el lakását a hitele miatt.
A legnagyobb szociális kockázatot a mintegy 122 ezer késedelmes jelzáloghitel-szerződés jelenti a 2017 közepi adatok szerint, amelyek összege akkor (valószínűleg ma is) az ezermilliárd forintot is meghaladta. Öt év alatt 4442 otthon eladását kényszerítették ki a bankok, ebből tavaly 2318-at, vagyis több mint a felét. A kényszer-értékesítés nem feltétlenül jelent kilakoltatást, az viszont biztos, hogy az adóst ilyenkor kiteszik a tulajdonosi pozíciójából. Arról, hogy ez után még mekkora adósságot kénytelen cipelni a hátán, nincs adat. A bedőlt lakáshitelesek ingatlanait felvásárló Nemzeti Eszközkezelő öt év alatt 32 146 lakás tulajdonjogát vette át, ebből 6328 lakásét tavaly. Összességében is aggasztó a lakossági eladósodottság: a Központi Hitelinformációs Rendszert kezelő BISZ Zrt. adataiból ugyanis kiderült, hogy 2017 végén még mindig 1,583 millió élő lakossági mulasztást tartottak nyilván, aminek döntő része hitelelmaradás lehet.
