A bankoknál egyre kevesebb az olyan hitel, amelyet nem tudnak fizetni az adósok – olvasható ki a Magyar Nemzeti Bank friss statisztikájából. Ez azonban nem jelenti azt, hogy jobb helyzetben lennének az eladósodott ügyfelek, jellemzően a volt devizahitelesek. A bankok nem fizető állománya ugyanis nem azért csökkent, mert a bajban lévő családok közül egyre többen kerülnek jobb helyzetbe, hanem azért, mert tömegével értékesítik a pénzintézetek a fizetésképtelenné vált ügyfelekkel szembeni követeléseket.
A jegybank adatai szerint tavaly decemberben a kölcsönök 7,5 százalékának részleteit nem tudták fizetni már legalább 90 napja a lakossági ügyfelek. Egy év alatt tehát 0,9 százalékponttal csökkent a rossz hitelek aránya, ha viszont a 2015-ös adatokhoz mérünk, akkor sokkal látványosabb az esés. Akkor még ugyanis a hitelek 18,1 százalékát voltak képtelenek törleszteni az adósok.
Az Azénpénzem.hu pénzügyi portál ennek kapcsán arra hívja föl a figyelmet, hogy ebbe a számba beleértendő az összes olyan kölcsön, amelyet a fizetési nehézségek miatt átütemeztek, vagyis az alacsonyabb törlesztőrészlet érdekében megnövelték a futamidőt. Azt, hogy ez sem jelent végleges megoldást, jól mutatja, hogy az újraszámolt hiteleknek több mint harminc százaléka ismét csak 90 napon túli késedelembe esett.
Utóbbiakat egy idő után végleg leírják a bankok, s akkor már nem sokat vesződnek, a lejárt tartozásokat a követeléskezelőknek értékesítik. E módszer kapcsán érdekes dologra hívta föl a figyelmünket a Bankcsapda Egyesület elnöke. Falus Zsolt szerint miközben a bankok legfeljebb fizetési könnyítéssel – magyarul a futamidő megnövelésével, ami egyben a visszafizetendő összeg emelkedését is jelenti – „segítik” az adóst, a követeléskezelőnek már töredékáron értékesítik az adósságot. Munkájuk során találkoztak olyan fizetésképtelenné vált devizaadóssal, aki hiába igyekezett megegyezni a bankkal a tartozás egy részének elengedéséről, a bank szóba sem állt vele. Ehhez képest az adósságot a követelés harminc százalékáért odaadták egy követeléskezelőnek. – Azt gondolhatnánk, hogy ezzel ráfizet a bank – tette hozzá Falus Zsolt –, de szó sincs erről, hiszen a kölcsönszerződések nagy része mögött olyan fedezetbiztosítási ügyletek állnak, amelyek kártalanítják a pénzintézetet.
