Inkább visszavinnénk, mint kidobnánk

Ismét napirendre kerülhet a betétdíjas hulladékgyűjtési rendszer bevezetése és a műanyag zacskók korlátozása a termékdíjtörvény átdolgozása során. A Greenpeace közvélemény-kutatása szerint a budapestiek háromnegyede inkább visszaváltaná az üveg- és műanyag palackokat, mint hogy a szemétbe dobja ezeket.

A fővárosiak többsége maga is tenne a műanyag szemét ellen Fotó: Bach Máté

A budapestiek többsége szeretné, ha visszaállítanák a kötelező betétdíjas rendszert az italoknál a hulladékgazdálkodásban – derül ki a Greenpeace friss közvélemény-kutatásából.

A felmérés egyértelműen igazolta: a budapestiek azt szeretnék, hogy az egyszer használatos palackok helyett a visszaváltható változatok terjedjenek el széles körben, és így csökkenjen a műanyagszennyezés.

A Greenpeace Magyarország megbízásából a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet 2018. november 24. és december 10. között végzett reprezentatív közvélemény-kutatást 800 fős mintán Budapesten, személyes adatfelvétellel. A megkérdezettek háromnegyede (75 százalék) választaná a betétdíjas, visszaváltható palackokat, és mindössze alig több mint ötödük (22 százalék) tartana ki ebben az esetben is az egyszer használatos flakonok mellett.

A fővárosiak többsége maga is tenne a műanyag szemét ellen
Fotó: Bach Máté

A megkérdezettek válaszai egybevágnak az Európai Unió Tanácsának környezetvédelemért felelős miniszterei által tavaly decemberben elfogadott új irányelv tervezetével, ami az egyszer használatos műanyag hulladékok jelentős csökkentését írja elő a tagállamok számára. Az irányelv azt mutatja: az unió is felismerte, hogy az egyszer használatos műanyagok szennyezése olyan globális problémává vált, amire csupán az újrahasznosítás nem nyújt megoldást – csökkentési célokat is elő kell írni.

Tömöri Balázs, a Greenpeace munkatársa lapunknak elmondta: az irányelvet idén tavasszal fogadhatják el véglegesen, de ez nem több, mint amit a neve is sugall, vagyis egy határidőkhöz rendelt célszámokat tartalmazó kötelezettségcsomag a műanyagszennyezés elleni szigorúbb fellépésre. Az viszont a tagállamokon múlik, hogy a gyakorlatban melyik ország miként éri el a célszámokat.

Ezt a célt szolgálta volna az a minisztériumi javaslat, amely kivezette volna a vékony falú műanyag szatyrokat a használatból egy-két éven át tartó termékdíjemelést követően. A kormány azonban tavaly novemberben még ezt nem támogatta, de a termékdíjtörvény átdolgozása ismét napirenden van, a szakértői egyeztetések és tárgyalások jelenleg is folynak.

Tömöri Balázs hangsúlyozta, a zöldek azt várják, hogy az új jogszabály megalkotásakor vegyék figyelembe, hogy Magyarország eddigi legnépszerűbb környezetvédelmi kezdeményezésének részeként 150 ezren álltak ki az egyszer használatos műanyag szatyrok kivezetése mellett, és a fővárosiak háromnegyede támogatja a betétdíjas rendszer visszaállítását.

A betétdíjjal el lehetne érni, hogy a palackok ne a környezetbe, ne a hulladéklerakóra kerüljenek, hanem anyagában hasznosítsák őket újra, sőt, ami környezetvédelmi szempontból a legkedvezőbb, tisztítás után töltsék őket újra – mondta a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse.

Mint ismert, a magyarországi PET- (műanyag palack) felhasználás jelenleg három százalékkal meghaladja a világátlag és az európai 2016-os, 7,2 százalékos átlag értékét.

A világban másodpercenként 160 ezer műanyag szatyrot, évente 500 milliárd műanyag palackot gyártanak. Van olyan nemzetközi kávézólánc, ahol 4 milliárd eldobható kávéspoharat használnak el évente. Eközben a világon valaha legyártott műanyagok 90,5 százalékát máig nem hasznosították újra.