A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a tavalyi év egészében az ipari kibocsátás 3,6 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. 2018 decemberében az ipari termelés 5,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint a termelés 5,7 százalékkal nőtt.
György László kiemelte: kedvező, hogy tavaly decemberben felpörgött az ipar növekedése, és 2018 utolsó hónapjában a rendelésállomány 7,2 százalékkal bővült, így a következő hónapokra is jók a kilátások.
Kifejtette: működik a kormány iparpolitikája, amit az mutat, hogy 2015 és 2018 között a visegrádi országokkal és Romániával összevetve Magyarországon nőtt a legnagyobb ütemben az ipar. Az elmúlt négy évben több mint 26 százalékkal nőtt a magyar ipari termelés, ami az európai uniós átlag háromszorosa – fejtette ki az államtitkár.
Az elmúlt hónapokban már nem a járműgyártás húzta az ipar bővülését, hanem a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása. Ez a több lábon állás György László szerint a felhasználási, fogyasztási oldalon is érezhető, mert a növekedést az ipari export 4,4 százalékos bővülése húzta, miközben a belföldi értékesítés is 7,2 százalékkal nőtt, ami azt mutatja, hogy a magyar családok az egyre növekvő rendelkezésre álló jövedelmükből tudnak iparcikkeket vásárolni, és egy esetleges világgazdasági lassulás esetén is – részben az alacsony hitelállománynak köszönhetően – képesek lesznek az ipari termelést húzni.
A KSH szerdán építőipari adatokat is közzétett: tavaly az építőipari termelés 22,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest, decemberben 17,5 százalékos volt a növekedés.
Az építőipari adatokat kommentálva György László hangsúlyozta: az utóbbi 3 évben az új lakásépítések száma bővült a legnagyobb mértékben, gyakorlatilag 2-3 év alatt megduplázódott. Az építőipar növekedésére nagyon is szükség van, mert soha nem látott infrastruktúrafejlesztések lesznek Magyarországon 2023-ig, hiszen 2018 és 2023 között 25 000 milliárd forintnyi megrendelésállománya van az építőiparnak. Ebből 15 000 milliárdot az állam teremt több mint 1000 kilométernyi út megépítésével, vagy megújításával Magyarországon, a megyeszékhelyeket és Budapestet 2023-ig gyorsforgalmi utakkal kötik össze – emelte ki az államtitkár.
