Németh Csaba ismertette: egyebek mellett négy évszakos pihenőhelyek, kilátók, kiránduló- és látogatóközpontok, futópálya, túraútvonalak, tanösvények, erdei tornapályák és játszóterek épülnek vagy újulnak meg. Az erdei infrastruktúrát is fejlesztik, új parkolók, kerékpártárolók, és illemhelyek csökkentik a környezeti terhelést és kényelmesebbé teszik a természetjárást.
A támogatások kizárólagos kedvezményezettje a 140 éves szövetség, amely mindenütt a területileg illetékes 12 erdőgazdasággal konzorciumi partnerként együttműködve hajtja végre a fejlesztéseket a környezettudatossági, az erdészeti és a turisztikai szempontokat egyaránt előtérbe állítva.
A fejlesztések az országos kéktúra útvonalán lévő, 217 helyszínen 354 elemet tartalmaznak. A beruházások a Pilisben és a Börzsöny területén, a Sopron-Fertő kiemelt térségben, a Bakony és a Balaton területén egészen Somogyig, Galyatetőn, Lillafüreden, illetve a Zempléni-hegységben valósulnak meg – sorolta. A munkálatok a támogatási szerződések aláírását követően ezekben a hetekben indulhatnak.
Csak a Pilisi Parkerdő Zrt. területére 25 millióan lépnek be évente, az országban közel 25 ezer kilométernyi jelzett turistaút van nagyrészt az erdőgazdaságok kezelésében – mutatott rá. A Versenyképes közép-magyarországi operatív programban (Vekop) kettő, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) pedig öt pályázattal látványosan javulnak majd az érintett térségekben a bakancsos turizmus infrastrukturális feltételei – összegezte.
Kiss László, az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatója felidézte, 2010 óta 5 milliárd forintból fejlesztettek a Pest megyei térségben, évente több mint 20 ezer vendégéjszakát regisztrálnak, a leglátogatottabb a Királyréti kirándulóközpont.
Jung László, Egererdő Zrt. vezérigazgatója közölte: a tervezésnél kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy olyan infrastruktúra fogadja a látogatókat, amely ösztönzi a négy évszakos túrázást. A turistaházaik teltházzal működnek, ezért a szálláshelyek bővítésére összpontosítottak – mondta.
