Palkovics László: Magyar-német munkacsoport alakul az innovációs együttműködés erősítésére

Magyar-német munkacsoport alakul a két ország kutatási és innovációs együttműködésének erősítésére – jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerdán Berlinben a német szövetségi kormány oktatási és kutatási miniszterével, Anja Karliczekkel folytatott megbeszélése után.

Anja Karliczek elfogadta „azt a tájékoztatást, hogy itt nincs szó semmiféle rossz szándékról, sőt egy lényegesen jobb, felkészültebb kutatóintézeti hálózatot szeretnénk létrehozni” – mondta Palkovics László.

Ezzel kapcsolatban arról is szólt, hogy kedden Münchenben díszvendégként részt vett az alkalmazott kutatásokkal foglalkozó németországi kutatóintézeti hálózat, a Fraunhofer Társaság (Fraunhofer Gesellschaft – FhG) alapításának 70. évfordulójára rendezett ünnepségen, és elmondta: további bővítést tervez Magyarországon a Fraunhofer Kutatóhálózat, jelenleg arról tárgyalnak, hogy miként lehet intézményi együttműködési formákat kialakítani az autóipar támogatására az ágazatot tekintve fontos városokban, például Győrben, Debrecenben és Kecskeméten.

Rámutatott: az utóbbi évek munkája révén a magyar fejlesztőmérnökök teljesítménye és a hazai kutatás-fejlesztési „ökoszisztéma” világszínvonalú, és ennek tulajdonítható, hogy már nemcsak gyártóbázist kiépítő autóipari cégek jelennek meg Magyarországon, hanem olyan társaságok is, amelyek kutatás-fejlesztési tevékenységet kívánnak végezni. Ilyen például a Continental és a Jaguar.

Elmondta, hogy a müncheni rendezvényen megbeszélést folytatott az MTA-ról az egyetemi intézményrendszeren kívüli kutatóintézeteket összefogó Leibnitz Társaság (Leibniz-Gemeinschaft) vezetőjével, akinek elmondta, hogy „nem teszünk mi mást, mint amit a német kormány is megtett az ország egyesítése után, 1991-92-ben, jelesül átgondolta azt, hogy jól működik-e a keletnémet akadémia, amely ugyanolyan szerkezetű volt, mint a magyar”.

Ennek az elemzésnek az volt az eredménye, hogy a szocializmus évei alatt létrejött intézményrendszert „gyakorlatilag egy év alatt teljesen átalakították”, aminek eredményeként ma Németországban „a világ egyik legjobb kutatási rendszere működik”.

Kiemelte, hogy a Leibnitz Társaság vezetője végül felajánlotta, hogy tanácsokkal és esetleg később másfajta szerepben is részt vesz a magyarországi kutatóintézeti hálózat fejlesztésében.