Átvészelték a fagyot a gyümölcsösök

Egyelőre lehetetlen megmondani, hogy mekkora kárt okoztak az éjszakai fagyok és a súlyos szárazság a gyümölcsösökben, ugyanakkor az már látható, hogy országos pusztítást idén nem okozott az időjárás. A tavalyi rekord után almából jóval kisebb termés várható, a barackosokban ugyanakkor most nem keletkezett országos kár.

Fotó: Kurucz Árpád

Az ország döntő részén átvészelték a gyümölcsösök az elmúlt hetekben jelentkező éjszakai fagyokat, ugyanakkor lokálisan – eltérő mértékben – érkezett jelzés pusztulásról – mondta a Magyar Nemzet megkeresésére Apáti Ferenc. A FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke felidézte: tavaly országos károkat, óriási pusztulást szenvedett el a barack, szerencsére az idén ez nem következett be. A gyenge tavalyi termés hatására a fák kipihenték magukat, ezért mind a kajszi-, mind az őszibaracknál nagyon jó volt a virágzás. Habár március végén előfordultak éjszakai fagyok, mivel sok volt a virág, annak 50-70 százalékos elfagyása esetén is meglehet a teljes termés. A barackfélék úgynevezett tisztuló hullása a következő hetekben zajlik, ezt követően, május közepétől lehet pontos képet kapni a tényleges károkról és a várható termésmennyiségről.

– A többi csonthéjas, a meggy, a cseresznye, a szilva, a körte és a legtöbb almafajta virágzása az elmúlt két hétben szintén lezajlott. Az északkeleti országrészben a fagy nem kímélte az almáskerteket, a térségben nagyobb károkról is érkeztek jelzések, szintén eltérő mértékben – részletezte Apáti Ferenc. Az almatermesztők egyébként is mérsékelt termésre számítanak a tavalyi kiemelkedő mennyiséget követően, a gyümölcsre ugyanis jellemző, hogy a bő termésű esztendő után kevesebb virágot hoz, ezalól csak az öntözött, intenzíven gondozott ültetvények jelentenek kivételt.

Fotó: Kurucz Árpád

Apáti Ferenc arra figyelmeztetett: a rendkívüli szárazságra a szántóföldi növényekhez képest kevésbé érzékenyek a gyümölcsfák. Ennek oka, hogy a gabonafélék a talaj felső rétegéből képesek felvenni a vizet, amely kiszáradt, viszont a gyümölcsfák a mélyebb rétegekből jutnak tápanyaghoz. A szárazság is okozhatott lokális veszteségeket, ám az aszálykár annak bekövetkezésekor a faggyal ellentétben még csak nem is mérhető.

A szakember hangsúlyozta: május közepéig képtelenség pontos képet kapni a fagy- és aszálykárokról. Példaként említette, hogy ha a virágokon nem látszik sérülés, de szöveti szinten károsodtak, észrevenni akkor lehet, ha a még éretlen termés nem tapad megfelelően és lehullik. Apáti összességében nem lát olyan körülményt, ami komoly aggodalomra adna okot, de a bizonytalanság nagy lehet.

Hozzátette: április végén a csonthéjas gyümölcsfélék termésmennyiségére, pláne a fogyasztói árakra adott bármilyen becslés nem több, mint pánikkeltés.

Védelmet kapnak a termelők

Hétfőn hatályba lép a meggy- és az almatermesztők piaci pozíciójának erősítését célzó, a mezőgazdasági termékpiacok szervezéséről szóló törvény módosítása. Az Agrárminisztérium összegzése szerint az idei évtől minden magyarországi feldolgozásra beszállított almára és meggyre írásbeli szerződést kell kötnie a felvásárlónak és a termesztőnek. Ezenkívül azok a feldolgozók, amelyek több mint száz tonna meggyet vagy kétszáz tonna almát dolgoznak fel, a feldolgozandó mennyiség legalább 60 százalékát kötelesek lefedni szerződésekkel. A megállapodás megkötésére a meggynél legkésőbb május 15-ig, az almánál legkésőbb augusztus 1-jéig van lehetőség. A szerződés írásba foglalását elmulasztó felvásárló vagy feldolgozó bírsággal sújtható, s a rendelkezések betartásának ellenőrzése is szigorodik.