Font Sándor megjegyezte: „volt honnan feljönni” ilyen magas szintre, mert elődeik „nagyon romos állapotokat” hagytak maguk után, nem tekintették stratégiai partnernek a mezőgazdaságot.
Kiemelte: a fejlődéshez kellett a 2010-es kormányváltás és a stratégiai partnerség a gazdakörökkel, az újjáalakult Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával.
Szavai szerint „egy új közös gondolkodás indult be”, ennek a végeredménye, hogy több mint 50 százalékos növekedéssel zárták a 2018-as évet a 2010-es évhez képest minden tekintetben, nem maradt ki a növekedésből egyetlen ágazat sem.
Hangsúlyozta: ez köszönhető az Európai Unióból érkező támogatásnak, amely Magyarország 2004-es csatlakozásának egyik feltétele volt. Jelezte: a támogatás ilyen mértékével továbbra is számolnak, hiszen a magyar gazdasági növekedés mutatója, a GDP „jelentős testét” most már a mezőgazdaság adja évről évre.
Rámutatott: a május 26-ai európai parlamenti választások tétje a migráció kérdése és a mezőgazdasági támogatásé is egyben. A már benyújtott uniós költségvetési tervezetben ugyanis csökkentenék a mezőgazdaság költségvetését, 15-20 százalékos támogatási csökkentést javasolnak bevezetni, és ugyanebben a költségvetésben igen jelentős összeggel növelik az úgynevezett „migrációs ügy” kezelésére fordítandó összegeket, a civil szervezetek támogatását.
A mezőgazdaság és az élemiszertermelés kárára, onnan elvont pénzekkel akarják a „magukra szabadított problémát”, a migráció ügyét kezelni – jelentette ki Font Sándor.
A politikus arra buzdított, hogy ez ellen a legnagyobb ellenállást kell kifejteni a szavazatokkal, valamint Orbán Viktor miniszterelnök 7 pontos javaslatának támogatásával.
Kiemelte: elutasítják az Európai Egyesült Államok logikáját, amelyet Macron francia elnök és a Demokratikus Koalíció is a kampánytémájába vett, és a nemzeti alapon szerveződő országok közösségét fogadják el változatlanul.
„Az agrárpolitikának abban a mederben kell maradnia, amit 2004 óta szerződés útján megígértek” – fogalmazott, hozzátéve: így tudják ezt a fejlődési ütemet fenntartani.