Kamerák buktatják le a feketézőket

Hathatósabb ellenőrzést kérnek a fuvarozók az unión kívülről érkező, gyakran feketén dolgozó szállítók ellen, ellenkező esetben akár a közepes és nagyvállalatok is bajba kerülhetnek — állítja az érdekképviselet. A jövőre életbe lépő elektronikus rendszer sokkal hatékonyabbá teheti a jelenlegi közúti ellenőrzést.

A már meglévő eszközökön alapuló elektronikus nyilvántartási rendszer segíthet a problémán Fotó: Kurucz Árpád

Kettős szorításban kénytelenek működni a fuvarozóvállalkozások, mert miközben az EU mobilitási csomagja súlyos csapást mér a kelet-közép-európai fuvarozókra, a magyar vállalkozásokat senki nem védi meg a szabályok alól kibúvó, elsősorban harmadik országból érkező fuvarozóktól – mondta el lapunk kérdésére Árvay Tivadar.

A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) szóvivője szerint a megoldást egy olyan elektronikus nyilvántartási rendszer hozhatja el, amelyet összekapcsolnak a jelenleg már működő rendszámfelismerő eszközökkel.

A már meglévő eszközökön alapuló elektronikus nyilvántartási rendszer segíthet a problémán
Fotó: Kurucz Árpád

A magyar autópályákra, főutakra behajtó külföldi kamionokról így azonnal kiderül, hogy a megfelelő engedélyek birtokában közlekednek-e, és ha nem, az innovációs tárca háttérintézménye, a közúti hatóság ellenőrző csoportja a megfelelő pillanatban kiterelheti a járművet helyszíni ellenőrzésre.

A szóvivő szerint hónapok óta folytatnak egyeztetést a szaktárcával, és információjuk szerint az ellenőrzési rendszer már rendelkezésre áll, legkésőbb a jövő év elején bevethető.

A helyzet meglehetősen súlyos a magyar fuvarozóvállalkozások szempontjából. Bár pontos statisztika nincs, de a tapasztalatok szerint a hazánkban dolgozó teherjárművek nyolcvan százaléka külföldi, és ezek fele jogosultság nélkül végez fuvarozást Magyarországon.

Ezek a többnyire a kelet-európai országokból érkező vállalkozások lényegesen alacsonyabb költségekkel dolgoznak, ezért szinte fél áron vállalják el a munkákat.

Mindezek miatt a törvényesen működő vállalkozások önköltségi áron kénytelenek dolgozni – fejtette ki Árvay Tivadar. Ennek okán a kevésbé tőkeerős családi és mikrovállalkozások után már a legnagyobb cégeket is elérte a recesszió.

Az áron alul dolgozó külföldi konkurencia mellett az útdíjak drasztikus mértékű emelése, az üzemanyagárak és a kgfb-díjak növekedése, a megállíthatatlan munkabérspirál és a munkaerőhiány, valamint a hazai közúti áru- és személyszállítási piac védelmének súlyos hiá­nyosságai miatt összeomláshoz közeli helyzet alakult ki az ágazatban: tisztességes árrés híján tömegesen állnak le a nehéz-tehergépjárművek.

A folyamat veszélyezteti a hazai fuvarozók bevételeit és foglalkoztatottságát, csökkenti az össznemzeti adóbefizetések mértékét, valamint a vállalkozások leállása miatt jelentős iparűzésiadó-kiesést okoz az érintett települések önkormányzatainál, hátráltatva ezzel a régió fejlődését – hívta fel a figyelmet a szóvivő.

Az MKFE ezért arra kérte a hazai logisztikai szektor minden szereplőjét, hogy mérlegeljék: érdemes-e kockáztatni egy megbízható rendszer működését a pillanatnyi haszonszerzés céljából, már rövid távon is komolyan veszélyeztetve a teljes hazai, sőt az Európai Unió egészének ellátási láncát?

Az MKFE egyben azonnali és hatékony együttműködést kért a kormányzattól a magyar fuvarozói ágazat piacainak védelme érdekében. Az érdekképviselet szorgalmazza a fuvardíjak azonnali emelését, amihez kérik az árukibocsátók – azaz a megrendelők – felelős együttműködését.

Az unió döntéshozói időközben egyre közelebb jutottak a közösség fuvarozói szektorának új szabályozásához. A hónap elején az Európai Parlamentben megkezdődtek az intézményközi egyeztetések a közösségi kiküldetési irányelvhez is kapcsolódó kérdésben.

Mint ismert, a mobilitási csomag legfontosabb vitás pontja az, hogy a fuvarozói szektorra is vonatkozzanak-e a kiküldetésben lévő munkavállalókra érvényes előírások.

A képviselők a kabotázsra (nem honos fuvarozók által végzett belföldi szállítás) és a határátlépéssel járó fuvarokra is kiterjesztenék a kiküldetési szabályokat. Ezért a kelet- és közép-európai tagállamokból származó képviselők nagy többsége nem támogatta az elfogadott szöveget, mivel sokak szerint ezen új előírások kedvezőtlen helyzetbe hoznák a térség vállalatait és fuvarozóit.