Nő a pénztári tagok száma

Nagyot nőtt az önkéntes pénztárak által kezelt vagyon, a tagok továbbra is kedvelik ezt az előtakarékossági formát, azzal együtt, hogy a munkáltatói hozzájárulás hatalmasat zuhant. A szövetség szerint abban sincs változás, hogy a magyarok későn, jellemzően negyvenéves kor felett kezdenek koncentrálni az öngondoskodásra.

Sokaknak csak negyvenéves kor fölött válik fontossá az öngondoskodás Fotó: Havran Zoltán

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez (pénztárszövetség) tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona éves szinten 5 százalékkal, 1381 milliárd forintra nőtt, és a tavalyi gyenge évzárás után az első negyedévben újra jelentős, 3,65 százalékos hozamot értek el – közölte tegnap újságírókkal a szervezet elnöke, Kravalik Gábor.

A 2,1 százalékos vagyongyarapodást elérő egészségpénztárak 12,2 milliárd forint értékben finanszírozták a tagok által 2,3 millió alkalommal igénybe vett szolgáltatásokat.

A béren kívüli juttatások rendszerének átalakítását követően változatlanul visszaszorulóban van az egyes munkáltatók hozzájárulása a dolgozóik előtakarékosságához.

Mindkét pénztártípusnál drasztikusan, 31, illetve 61 százalékkal csökkentek a munkahelyi befizetések.

Ugyanakkor az évente 20 százalékos adó-visszatérítést biztosító egyéni befizetések a nyugdíjpénztáraknál szinten maradtak, az egészségpénztáraknál pedig jelentősen, 18 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.

Árnyalja a képet, hogy számos munkáltató tavaly év végére hozta előre idei befizetéseinek egy részét, más munkaadók pedig a megszokottnál hosszabban, akár tavasz közepéig is elodázták a döntést a kafetéria juttatásokról. Emellett a pénztártagok is kivártak.

Sokaknak csak negyvenéves kor fölött válik fontossá az öngondoskodás
Fotó: Havran Zoltán

Kravalik Gábor elmondta, a hazai ügyfelek továbbra is jellemzően idősebb korban, 40-45 évesen kezdenek előtakarékoskodni, amikor már „saját bőrükön érzik” mindennek a szükségességét.

Jelenleg mindkét pénztárfajtának nagyjából egymillió tagja van, Kravalik becslése szerint 30 százalék körül lehet azok aránya, akik mindkét öngondoskodási formával élnek.

Az elnököt megkérdeztük a Magyar Nemzeti Bank korábban felvetett elképzeléséről azzal kapcsolatban, hogy a pénztárak törekedjenek a minél magasabb hozam elérésére, vagyis ne a biztos, de alacsony megtérüléssel bíró, állampapír alapú befektetéseket preferálják.

Kravalik szerint az egyes pénztári portfóliók között most is adott a kockázatosabb, jellemzően részvényeket tartalmazó lehetőség.

Az idei első negyedévben ezek közel 9 százalékos hozamot értek el, ami ránézésre vonzónak tűnhet, azonban a kockázatosságból adódóan ezek a portfóliók tudnak a legnagyobbat zuhanni, ha épp úgy alakulnak a piaci folyamatok.