Az államháztartás bevételei 13,0 százalékkal nőttek az első öt hónapban

Az államháztartás központi alrendszere május végi, 8427,7 milliárd forintos bevételei 13,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, míg a 8604,1 milliárd forintot elérő kiadásai 0,5 százalékkal elmaradtak a tavaly azonos időszakitól – közölte az első öthavi, részletes adatokat a Pénzügyminisztérium (PM) kedden.

A minisztérium egyben megerősítette az előzetesen közölt főbb számokat: májusban az államháztartás központi alrendszere 137,4 milliárdos hiánnyal zárt, ezzel az idei év első öt hónapját az önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 176,4 milliárd forintos hiánnyal zárta, ami az éves előirányzat 17,7 százalékát jelenti. Az év egészére kitűzött 1,8 százalékos uniós módszertan szerinti GDP-arányos hiánycél tartható – írták.

Az államháztartás központi alrendszerének első öthavi egyenlege a központi költségvetés 253,4 milliárd forintos hiányából, valamint az elkülönített állami pénzalapok 51,5 milliárd forintos és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 25,5 milliárd forintos többletéből tevődött össze.

Egy évvel azelőtt 1187,5 milliárd forintra rúgott és elérte az éves előirányzat 82,2 százalékát.

A PM tájékoztatójában kiemelte: nőttek az általános forgalmi adóból, a személyi jövedelemadóból és a jövedéki adóból, valamint a szociális hozzájárulási adóból, valamint a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból származó bevételek. Emellett lényegesen magasabb összegben teljesültek az uniós programok bevételei, az uniós támogatások utólagos megtérítése.

Idén május végéig általános forgalmi adóból 367,3 milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból 91,3 milliárd forinttal, a jövedéki adóból 46,5 milliárd forinttal, a szociális hozzájárulási adóból és a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból összesen 209,2 milliárd forinttal több bevétel folyt be az államkasszába, mint az előző év azonos időszakában.

Január-májusban az uniós fejlesztésekkel összefüggő költségvetési kiadások 608,1 milliárd forintot értek el, ezzel párhuzamosan 305,9 milliárd forintot utalt át Brüsszel Magyarországnak. A költségvetés továbbra is megelőlegezi ezeket az összegeket, miközben folytatódnak a hazai forrásból megvalósuló beruházások.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjain belül kiemelkedő tétel a nyugdíjbiztosítási alapnál a nyugellátásokra fordított 1416,0 milliárd forint.

Az egészségbiztosítási alapon belül a legnagyobb kiadási előirányzatot jelentő gyógyító-megelőző ellátásokra kifizetett összeg 518,8 milliárd forint volt az év első öt hónapjában, ez 27,6 milliárd forinttal több a bázisnál. Gyógyszertámogatásra az év első öt hónapjában 155,9 milliárd forintot költött az egészségbiztosítás, ami 13,7 milliárd forinttal magasabb a tavalyi első öthavinál.

A központi költségvetés adóssága május végéig 217,0 milliárd forinttal nőtt. A forintadósság május végéig 581,9 milliárd forinttal nőtt, és 23 377,8 milliárd forintot tett ki, a forintrészarány elérte a teljes államadósság 80,9 százalékát. 2018 decemberében ez az arány 79,5 százalékos volt. A devizaadósság május végéig 381,6 milliárd forinttal 5343,1 milliárd forintra csökkent az elmúlt év végéhez képest. A devizaadósság részaránya a múlt év végi 20,0 százalékos szintről 18,5 százalékosra csökkent a teljes adósságon belül.

Május végén a lakossági állampapírok állománya 7453,0 milliárd forintot tett ki, ami 62,7 milliárd forint csökkenést jelent 2018. december vége óta. A csökkenésben döntően a nem háztartásoknál lévő lakossági állampapír-állomány leépítése játszott szerepet, a lakosság tulajdonában lévő lakossági állampapír-állomány 2019-ben is emelkedett – közölte a PM.