Nem meglepő, hogy a magyarországi lakosság nem ítéli eléggé hatékonynak az éghajlatváltozás ellen tett saját lépéseit, hiszen az elmúlt néhány évben nemzetközi szinten is kiemelt figyelmet kap a környezetvédelem – közölte az MVM Zrt. azt az online felmérését követően, amelyben harmincezernél is többen vettek részt. A válaszadók kilencven százaléka értett egyet azzal, hogy a háztartásokon is múlik, mennyi megújuló energiát használ fel egy ország. Legalább részben egyetértett 84 százalékuk azzal az állítással is, hogy a hazai lakosság nem tesz eleget a klímaváltozás ellen.
Kiderült az is, hogy a válaszadók közül tízből kilencen már igénybe veszik a szelektív hulladékgyűjtést, illetve hasonló arányban az otthoni világításra is figyelmet fordítanak. A vízhasználat megtakarításaira több mint hetven, a közlekedési energiafelhasználásra mintegy negyven százalékuk helyez hangsúlyt. Otthoni, már meglévő megújulóenergia-termelésről csak minden tizedik válaszadó számolt be, közel háromnegyedük ugyanakkor tervezi valamilyen megújuló energiát hasznosító eszköz, illetve berendezés telepítését. A beruházás tervezésekor leginkább a telepítési költségeket és a megtérülést veszik figyelembe, míg legkevésbé az esztétikai szempontok számítanak.
Érdekesség, hogy a kutatásban részt vevők több mint 65 százaléka nyilatkozott úgy: hajlandó lenne akár magasabb költségeket is vállalni annak érdekében, hogy zöldáramot használhasson otthonában. A válaszadók ötöde ugyan csak legfeljebb kétszázalékos felárat fogadna el, de negyven százalékuk akár kettő-tíz százalékot is ráfizetne az áram árára, ha az megújuló forrásból érkezik. A pluszköltségek vállalására az átlagosnál nyitottabbak a fiatalok és a nagyobb településen élők: a 18–24 éves korosztály tagjai közül tízből nyolcan így nyilatkoztak, a fővárosban pedig a válaszadók háromnegyede lenne nyitott a magasabb árú zöldáramra.
Az információhiány azonban továbbra is jellemző az alapján, hogy a válaszadóknak csak hatvan százaléka nyilatkozott úgy, hogy elegendő tudása van a megújulóenergia-források felhasználási lehetőségeiről. A nap- és a szélenergiát szinte mindenki, a geotermikus energiát, illetve a biomassza-felhasználást azonban már kevesebben sorolták a megújuló energia fogalmába (78 és 68 százalék). A válaszadók többségének helyes információja van a magyarországi megújulóenergia-felhasználás mértékéről, tízből négyen azonban felülbecsülték, jellemzően a nők.
