Első helyen a magyar növekedés

Meghaladta a várakozásokat a második negyedévben is a magyar gazdaság növekedése, ami a kiigazított adat szerint öt százalék feletti ütemben nőtt. A bővülés hazai lába annyira erős, hogy a gazdasági kormányzat annak ellenére is megemelte az idei növekedési előrejelzését, hogy globálisan recessziós jelek mutatkoznak. Varga Mihály pénzügyminiszter kérdésünkre kifejtette, hogy indokolt lehet a költségvetés egyes részeit felülvizsgálni, erre azonban csak az önkormányzati választásokat követően kerülhet sor.

Fotó: Bach Máté

Magyarországon nőtt a legnagyobb ütemben a gazdaság 2019 második negyedévében az Európai Unióban az elérhető adatok szerint. A Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzétett jelentése szerint a bruttó hazai termék (GDP) a nyers adatok szerint 4,9 százalékkal, a kiigazított adatok szerint 5,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, azaz kényelmesen meghaladta az elemzői várakozásokat.

A növekedéshez a legnagyobb mértékben az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint az előző negyedévhez mérten 1,1 százalékkal bővült a GDP. A magyar adat ezzel értelemszerűen térségünkben is a legmagasabb volt: Romániában 4,6 százalékkal, Lengyelországban pedig 4,1 százalékkal nőtt a bővülési ütem a vizsgált időszakban.

Varga Mihály pénzügyminiszter az adatokat értékelve újságíróknak arról beszélt, hogy az öt százalék feletti kiigazított eredmény a tárca várakozásait is meghaladja, ráadásul ez az 1995 óta vezetett statisztikák szerint a hetedik legjobb adat. A tárcavezető az újbóli kedvező eredménynek négy fő okát jelölte meg. Ezek közé sorolta a kormányzati intézkedések hatását, a javuló lakossági lehetőségekből adódó megnövekedett fogyasztást, a világszintű lassulás ellenére kialakuló új exportkapacitásokat, valamint az európai uniós források hatékonyabb felhasználását.

A Pénzügyminisztériumban (PM) azzal számolnak, hogy a magas növekedési ütem az esztendő második felében is fennmaradhat, noha ­várhatóan lassuló mértékben. Ennek ­megfelelően a konvergenciaprogramban foglalt négy százalék helyett az év egészére most már 4,3-4,4 százalékos növekedést vár a PM. Varga Mihály megjegyezte, hogy a kormányzati intézkedések nagyjából 1,6 százalékkal járultak hozzá az eredményhez, enélkül a potenciális növekedésnek tartott 3,5 százalékkal lehetett volna számolni, ami így is többszörösét teszi ki az uniós átlagnak. Mint azt a miniszter kérdésünkre elmondta, a kormány az egyéb fontos makrogazdasági számokat nem tervezi módosítani, illetve ha erre sor kerülne, az csak kedvező irányba lehetséges, vagyis nem lesz magasabb a hiány, az államadósság pedig ebben az évben is csökkenni fog.

Varga Mihály szerint a kormányzati programok terén, például a többgyerekesek autóvásárlási támogatására tapasztalható kiugró igények miatt a fegyelem fenntartása mellett indokolt lehet ősszel felülvizsgálni a költségvetési törvényt. Erre azonban csak az új parlamenti ülés­szakban kerülhet sor, amelyet megelőznek az októberi önkormányzati választások. A tárcavezető közölte, hogy a belső lendület várhatóan fennmarad, azonban továbbra is számolni kell a már ismert nemzetközi kockázatokkal. Egyrészt a britek uniós kiválási folyamata változatlanul bizonytalanságot jelent, emellett a német gazdaság, elsősorban a gépjárműipar gyengélkedik.

Fotó: Bach Máté

A szintén tegnap megjelent adatok szerint a német GDP éves összevetésben mindössze 0,4 százalékkal nőtt, az első negyedévvel összevetve pedig 0,1 százalékkal zsugorodott. Jan von Gerich, a Nordea közgazdásza szerint a német gazdaság kilátásai jelenleg kifejezetten aggasztók, legfontosabb kereskedelmi partnerünk gazdasága a recesszió határán van.

Ehhez képest kisebb rejtély, hogy a magyar gazdasági növekedésben nem jelennek meg különösebben a német autógyártók nehézségei. Varga Mihály szerint a jelenségre az lehet a magyarázat, hogy a német gyártók előbb fogják vissza az otthoni termelést, és csak utána jöhet számításba az olcsóbb, közép-európai gyártás csökkentése. Hasonlóan érvelt korábban a Magyar Nemzeti Bank is, és amennyiben az elképzelés helytálló, úgy a német cégek németországi nehézségei akár jól is jöhetnek a magyar leány­vállalatoknak.