Erdőn-mezőn milliárdos érték lapul

Három és fél év alatt több mint 1,7 milliárd forint értékű csigát, gombát és különféle gyógynövényeket szedtek össze a hobbigyűjtők. A szabadidejükben az erdőt, mezőt járó magánszemélyek az államot is bevételhez juttatták, a hivatalos felvásárlók az átvett portéka után 66 millió forint közterhet fizettek be a közkasszának.

Három és fél éve kedvezményes adószabályok határozzák meg azoknak a magánszemélyeknek az adóügyi helyzetét, akik szabadidejükben csiga, gomba, medvehagyma, esetleg bodzavirág és csipkebogyó, netán levendula vagy más hasonló, nem védett állat és növény összegyűjtésével és eladásával egészítik ki keresetüket.

– A hobbigyűjtők igazán egyszerű szabályok mentén értékesíthetik a vadon szedett portékát – mondta érdeklődésünkre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szóvivője. Kis Péter András mindenekelőtt rámutatott: a kedvezményes passzusok kizárólag azoknak a teendőjét könnyítik meg, akik nem őstermelők és nem is egyéni vállalkozók, hanem magánemberként, egyfajta mellékes keresetkiegészítésért járják a természetet. A másik fontos feltétel, hogy az érintettek csak hivatalos felvásárlónak adhatják el az összegyűjtött csigát, gombát, különféle nem védett növényt. – Ilyenkor a leadott portéka ellenértékének 25 százaléka számít jövedelemnek, vagyis e részre számítandó fel a 15 százalékos személyi jövedelemadó – magyarázta a szóvivő. Megemlítette azt is, hogy magának a gyűjtőnek semmilyen adóügyi kötelezettsége nincs, a közterhet ugyanis a felvásárló számolja ki, majd levonja azt az érintettnek járó összegből, s be is vallja az adóhivatalnak.

Gyakran gomba, olykor csiga, bogyó lapul a kosarakban
Fotó: Éberling András

– A gyűjtőnek tehát nem kell semmilyen kérvényt beadnia az adóhivatalhoz vagy igazolást kérnie a NAV-tól, ahogy a bevallással és az adófizetéssel sem kell vesződnie – húzta alá a szóvivő.

A hatóság adataiból kiderül, hogy idén fél év alatt 236 millió forintnyi csigát, gombát, növényt vettek meg a felvásárlók az ezzel foglalatoskodó magánszemélyektől, az államnak pedig megközelítőleg kilencmillió forint bevétele származott ebből. Hasonló értékeket jegyeztek fel a korábbi években is. A szabályozás első esztendejében például 490 millió forint értékű portékát adtak le az érintettek, a 2017-es tétel 540 milliót ért, a tavalyi pedig – újra – 490 milliót. Három és fél év alatt tehát több mint 1,7 mil­liárd forintnyi értéket gyűjtöttek és adtak el a gyűjtéssel hobbiként foglalkozó magánemberek. Az állam – a summa után – 66 millió forint közteherre tett szert.

– A kedvezményes rendelkezések csak akkor alkalmazhatók, ha a gyűjtők a feltételeket betartják – jegyezte meg Kis Péter András. Abban az esetben, ha az összegyűjtött terményeket, csigákat valaki nem felvásárlónak adja el, úgy a kapott ellenérték az érintett önálló tevékenységből származó bevételének minősül, s bevallásadási kötelezettség alá tartozik.